Portálunkat is kritika érte, miszerint valótlanságokat írt a vasárnapi Szeged – Eger női röplabda mérkőzés helyszínével kapcsolatosan. Tudósításunkban az állt, hogy méltatlan körülmények között rendezték az NB II-es összecsapást. Fűtetlen csarnokról, „kifutó” szűkében álló játéktérről szólt a beszámoló. A mérkőzésről szóló írásunkban megemlítettük, hogy nem a mostoha körülmények miatt kapott ki a VIKSZ-Agria RC. A vasárnapi produkciók alapján a Madison Square Gardenben is alulmaradtak volna Juhászné Tóth Mária edző lányai. Célunk nem az volt, hogy problémát gerjesszünk a két klub között. Ugyanakkor fontosnak gondoltuk, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a szegedi létesítményre. A röplabdának pozitív impulzusokra van szüksége. Az ilyen és hasonló meccshelyszínek nem népszerűsítik a sportágat. Még az NB II-ben sem.
Gáspárdy György, a VIKSZ-Agria RC Eger ügyvezetője a következőképpen emlékezett vissza a szegedi „kirándulásra”:
- A mérkőzés körülbelül három éve bezárt általános iskola szűk, alacsony, fűtés nélküli tornatermében került megrendezésre. Az öltöző azon kívül, hogy fűtetlen volt, penészes
falakkal is fogadta a játékosokat. A háló az egyik oldalon a bordásfalra, míg a másikon tartóoszlopra volt kifeszítve. A kifutó nem volt több 50 centimétertől. Egyszerűen érthetetlen, hogy ilyen pályát az MRSZ hogyan hitelesíthetett. Négyórás utazás után ridegség, gondozatlan terem és hideg fogadta csapatunkat. Nehezen sikerült az edző személyében egy informátort találni, hogy hogyan lehet bejutnunk a terembe, mivel a főbejárat sem volt nyitva. A létesítményben hidegebb volt, mint kint a szabadban. Az adott feltételeknél jobbat érdemelnének a jó játékerőt képviselő hazaiak is, nem beszélve a vendég együttesekről. Ez szégyen Szeged városának és az MRSZ-nek is. NB II-ben sem kell minden körülmény ellenére engedni olyan csapatokat, akik a versenykiírásban szereplő feltétételeket nem tudják biztosítani. Nem létezik, hogy Szegeden ennél jobb feltétellel rendelkező termet ne lehetne szerezni, ilyenre egyszerűen nem szabad kiadni az engedélyt. A fentieket kénytelen voltam leírni, mivel az hogy több csapat van, nem feltétlenül használ az amúgy is gyenge magyar röplabda sport felemelkedésében, sőt a körülmények inkább eltaszítják a csapatokat ettől a sportágtól.
RG
Gáspárdy György, a VIKSZ-Agria RC Eger ügyvezetője a következőképpen emlékezett vissza a szegedi „kirándulásra”:
- A mérkőzés körülbelül három éve bezárt általános iskola szűk, alacsony, fűtés nélküli tornatermében került megrendezésre. Az öltöző azon kívül, hogy fűtetlen volt, penészes
falakkal is fogadta a játékosokat. A háló az egyik oldalon a bordásfalra, míg a másikon tartóoszlopra volt kifeszítve. A kifutó nem volt több 50 centimétertől. Egyszerűen érthetetlen, hogy ilyen pályát az MRSZ hogyan hitelesíthetett. Négyórás utazás után ridegség, gondozatlan terem és hideg fogadta csapatunkat. Nehezen sikerült az edző személyében egy informátort találni, hogy hogyan lehet bejutnunk a terembe, mivel a főbejárat sem volt nyitva. A létesítményben hidegebb volt, mint kint a szabadban. Az adott feltételeknél jobbat érdemelnének a jó játékerőt képviselő hazaiak is, nem beszélve a vendég együttesekről. Ez szégyen Szeged városának és az MRSZ-nek is. NB II-ben sem kell minden körülmény ellenére engedni olyan csapatokat, akik a versenykiírásban szereplő feltétételeket nem tudják biztosítani. Nem létezik, hogy Szegeden ennél jobb feltétellel rendelkező termet ne lehetne szerezni, ilyenre egyszerűen nem szabad kiadni az engedélyt. A fentieket kénytelen voltam leírni, mivel az hogy több csapat van, nem feltétlenül használ az amúgy is gyenge magyar röplabda sport felemelkedésében, sőt a körülmények inkább eltaszítják a csapatokat ettől a sportágtól.
RG