A Sporttörvény újraszabályozásáról szóló keddi parlamenti nyílt nap egyik legfontosabb információja, hogy célegyenesbe jutott a kormány azon szándéka, hogy a a cégek a társasági adó bizonyos részét sportcélokra ajánlhassák fel. Bánki Erik . Az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága fideszes elnökének törvényjavaslatát még tavaly nyáron fogadta el a parlament. Eszerint a vállalkozások társasági adójuk 70 százalékát sporttámogatásra adhatják, az úgynevezett látványsportokra: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. A jogszabályra azonban még az uniónak is az áldását kellett adnia, mivel a társaságiadó-kedvezmények meghatározása az EB hatáskörébe tartozik.
- Az uniónak nincs kifogása az ellen, hogy az utánpótlás-nevelésre vagy a létesítmények fejlesztésére lehessen fordítani ezt a pénzt. A vita abban van, hogy a társasági adó felajánlott egy részét a profi klubok működési költségeikre, így a profi játékosok munkabérére fordíthassák. Mi számít profi klubnak, ki számít profi sportolónak ebben sincs egységes kép. Ahány szövetség, annyi változat. A részletes szabályozás szerint az egyéb működési költségek, a technikai személyzet, a gyúrók, edzők, orvosok, pályamunkások, irodai dolgozók bérének 50 százalékát így fedezzék, erről még folynak az egyeztetések.
Ha megjön a végleges válasz az uniótól, ez alapján be tudjuk nyújtani a törvényt a hivatalos eljárásra, melynek ideje legalább 60 nap – közölte a bizottsági elnök. Így júliusban megszülethet a hivatalos döntés, amely a hatálybalépést nem érinti, mivel az új őszi–tavaszi szezonban már felhasználhatják a klubok a felajánlott társasági adót.
- Ez óriási áttörés lesz, a jelenlegi sportvertikum támogatása megduplázódik, az öt csapatsport dinamikus fejlődésnek indulhat” – hangoztatta Bánki. A költségvetés 20 milliárd forintnyi társasági adóról hajlandó lemondani a sport javára. A cél az, hogy 4-5 év alatt olyan szintre alakuljon a sporttámogatás, hogy ilyen adótámogatás nélkül is működőképes, átlátható legyen a klubok gazdálkodása – mondta a bizottsági elnök.
Az unióban sehol nincs még ilyen lehetőség, ezért húzódtak el ilyen sokáig a tárgyalások. A módszer iránt élénken érdeklődnek a tagállamok, főként a csehek, a szlovákok, a románok és a spanyolok is.
Bánki Erik szerint a jövő héten hivatalos sajtótájékoztatón s bejelenthetik a Brüsszel által jóváhagyott változatot.
A cégeknek megéri
A cégeket elsősorban annak kell ösztönöznie, hogy több adókedvezményt kapnak vissza, mint amennyit odaadnak a sportra. 100 forintnyi támogatás esetén ezt az összeget elszámolják költségként, és ha mondjuk 10 százalékos adókulccsal fizeti egy cég a társasági adót, akkor erre tekintettel már 10 forinttal kevesebb társasági adót fizet. Ezen túlmenően a 100 forint támogatást is le lehet vonni az adókötelezettségből, így ha van elég adóalap, akkor összesen 110 forintot kap vissza a cég az államtól, holott a sportszervezetnek csak 100 forintot adott. A pénzügyi motiváció mellett a cégek számára egyébként is szimpatikus, ha támogathatják az sportutánpótlást, így a sporttámogatás iránt, úgy tűnik, nagy lesz az érdeklődés. Problémát okozhat, hogy a cégek nem az év elején akarják majd odaadni a társasági adó egy részét, mivel akkor még nem tudják, hogy nyereségesek lesznek.
Agria Press
- Az uniónak nincs kifogása az ellen, hogy az utánpótlás-nevelésre vagy a létesítmények fejlesztésére lehessen fordítani ezt a pénzt. A vita abban van, hogy a társasági adó felajánlott egy részét a profi klubok működési költségeikre, így a profi játékosok munkabérére fordíthassák. Mi számít profi klubnak, ki számít profi sportolónak ebben sincs egységes kép. Ahány szövetség, annyi változat. A részletes szabályozás szerint az egyéb működési költségek, a technikai személyzet, a gyúrók, edzők, orvosok, pályamunkások, irodai dolgozók bérének 50 százalékát így fedezzék, erről még folynak az egyeztetések.
Ha megjön a végleges válasz az uniótól, ez alapján be tudjuk nyújtani a törvényt a hivatalos eljárásra, melynek ideje legalább 60 nap – közölte a bizottsági elnök. Így júliusban megszülethet a hivatalos döntés, amely a hatálybalépést nem érinti, mivel az új őszi–tavaszi szezonban már felhasználhatják a klubok a felajánlott társasági adót.
- Ez óriási áttörés lesz, a jelenlegi sportvertikum támogatása megduplázódik, az öt csapatsport dinamikus fejlődésnek indulhat” – hangoztatta Bánki. A költségvetés 20 milliárd forintnyi társasági adóról hajlandó lemondani a sport javára. A cél az, hogy 4-5 év alatt olyan szintre alakuljon a sporttámogatás, hogy ilyen adótámogatás nélkül is működőképes, átlátható legyen a klubok gazdálkodása – mondta a bizottsági elnök.
Az unióban sehol nincs még ilyen lehetőség, ezért húzódtak el ilyen sokáig a tárgyalások. A módszer iránt élénken érdeklődnek a tagállamok, főként a csehek, a szlovákok, a románok és a spanyolok is.
Bánki Erik szerint a jövő héten hivatalos sajtótájékoztatón s bejelenthetik a Brüsszel által jóváhagyott változatot.
A cégeknek megéri
A cégeket elsősorban annak kell ösztönöznie, hogy több adókedvezményt kapnak vissza, mint amennyit odaadnak a sportra. 100 forintnyi támogatás esetén ezt az összeget elszámolják költségként, és ha mondjuk 10 százalékos adókulccsal fizeti egy cég a társasági adót, akkor erre tekintettel már 10 forinttal kevesebb társasági adót fizet. Ezen túlmenően a 100 forint támogatást is le lehet vonni az adókötelezettségből, így ha van elég adóalap, akkor összesen 110 forintot kap vissza a cég az államtól, holott a sportszervezetnek csak 100 forintot adott. A pénzügyi motiváció mellett a cégek számára egyébként is szimpatikus, ha támogathatják az sportutánpótlást, így a sporttámogatás iránt, úgy tűnik, nagy lesz az érdeklődés. Problémát okozhat, hogy a cégek nem az év elején akarják majd odaadni a társasági adó egy részét, mivel akkor még nem tudják, hogy nyereségesek lesznek.
Agria Press