A '90 -es években Egerben is újjáéledt a keleti harcművészet egyik ága a kempo. Mára már klubban űzik jónéhányan a különleges sportot, amely a jó fizikai erőnlét mellett egyfajta életformát is jelent annak aki rendszeresen foglalkozik vele. Nagy Jácint hat éve foglakozik rendszeresen a kempoval. Az egri klubvezető a harcművészetről és magáról mesélt az AgriaSportnak.
Mióta beszélhetünk a kempo - ról Egerben? Itt mikor jött létre?
Egerben a kempo 2001-2002 fordulóján indult el, akkor alakult a klub. Eleinte 6-7 fővel, de lassan növekedett a létszám, azóta kb. 200-an kipróbálták már ezt a küzdősportot. Most rendszeresen 20-an járnak edzeni, ők alkotják az úgynevezett "kemény magot". Lányok is vannak köztük, akik felérnek a fiúk kitartásával és tehetségével egyaránt.
Téged mindig is érdekeltek a harcművészetek, de a kempoval mikor kezdtél el foglalkozni?
Harcművészeti pályafutásom 16 évesen indult. Én Egerben a Lenkey János iskolába jártam, ott volt lehetőségem először harcművészetekkel foglalkozni. Eleinte sokféle stílus tetszett, kb. tíz harcművészeti ágat próbáltam ki. Az első kempo nekifutásom 8 évvel ezelőtt volt, de nem tartott túl sokáig, abbahagytam és amikor 2001-ben megalakult Egerben a Kempo klub ismét elkezdtem. Azóta is ez maradt a szenvedélyem és az életformám, mert a mindennapjaimat ez tölti ki.
Mint minden harcművészet és sport általában feltölti az embert, rengeteg pozitív tulajdonsága van. Neked milyen plusszt adott a kempo?
Ez nagyon sok összetevőből áll. Akik kipróbálták már a harcművészetet, azok nagyon jól tudják, hogy mennyi pozitív tulajdonságot tud kihozni az emberből. Például öntudatosság, szerénység, bármilyen helyzetben nagyobb önbizalommal tudok tevékenykedni. Ez egy más világ, itt sok tekintetben másképpen gondolkodnak az emberek. Amerre fordul a világ manapság, úgy gondolom még nagyobb szükség van arra, hogy ilyen küzdősportot űzzön az ember. De igen, sok plusszt ad ez a küzdősport. Emellett persze fontos a jelentős fizikai és szellemi fölény is. Bár a kempo vizsgarendszere és az egész tanítási rendszer nemcsak a fizikális felkészítésre, hanem a szellemi és lelki megpróbáltatások elviselésére is épül. De mégis a legnehezebb dolog minden edzésen ott lenni. Sajnos az emberek többsége ezen bukik meg.
Tavaly itt Egerben a Kempo-kupán nehézsúlyú kategóriában nyertél. Emellett milyen eredményedre vagy még büszke?
Amire legbüszkébb vagyok, az valóban a legutóbbi eredményem, hiszen tavaly októberben rendezték meg itt Egerben a Kempo-kupát, ahol sikerült nehézsúlyú kategóriában nyernem. Ez amellett is fontos és sokat jelent nekem, mert itt volt Egerben. De voltam még az évek során néhány versenyem, de a legbüszkébb tényleg erre vagyok.
Klubvezetőként mi számít neked a leginkább fontosnak a kempoban?
Valójában amellett, hogy a klubot vezetem a versenyek másodlagosak. Nekem sokkal nagyobb eredmény az, amikor egy tanítványom, vagy egy olyan ember aki a klubban edz, nagy eredményeket ér el, az nagyon sokat jelent nekem. Mert szeretném úgy átadni az embereknek az évek alatt megszerzett tudásomat, hogy többek, jobbak legyenek általa. Azt hiszem ez számít a legjobban. Jól vezetni a klubot és jól tanítani, amiért mindent megteszek.
Jelenleg is sokan járnak hozzám edzeni, a korosztály elég vegyes, olyan 14 és 20 év között van a társaság fele. A többiek pedig 25 év fölöttiek. Szerencsére sokakat érdekel a Kempo, de szeretném, ha nemcsak érdekelné az embereket, hanem elszántan őznék is minél többen.
Milyen terveid vannak a jövőben? Gondolom szeretnél még nagyobb "rajongótábort" szerezni a kemponak.
Igen. Szeretném, ha minél többen űznék ezt a stílust és új klubbok alakulnának nemcsak az egész országban. Ez nem könnyű. Nagyon nehéz harc, nagyon nehéz, ahogy mondtam is minden edzésen ott lenni, de azért remélem sok ember lesz még, aki akár az én, vagy más tanítványaként belefog a kempoba.
A kempo története:
1975-ben hazalátogatott a Magyar születésű Harnos Imre László. Úgy érezte, hogy meg kell osztania, tanult és tovább fejlesztett művészetét a szülőföldjén élőkkel is. Nagy reményekkel érkezik haza, de az akkori harcművészet itthon még gyermekcipőben járt.
Az első edzőtábort 1982-ben Dombováron tartották, amit Várszegi Rudolf vezetett. 1982-ben megalakult egy bázis a IX. kerületi F.L.S.C. Budo klubjában, ahol megfelelő körülményeket biztosítottak a további munkához. Ebben az időben az irányzatvezetők megmutatva a technikai érettségüket elindultak, más stílusok által rendezett versenyeken. Ezekben az időkben nagyon nehéz volt valami újat elfogadtatni az állami szervekkel, főleg ha nem volt az ügy mellett egy befolyásos, vagy egy külföldi képviselő. 1985 végén látogatott haza ismét Harnos Imre László, és csak a véletlennek köszönhetően jött létre ismét a kapcsolat, mester és a már működő Kemposok között.
Az 1982-ben alakult Magyar Karate Szövetség All Style Szakbizottságán belül megalakult, 1985-ben a kempo szakág.
A következő történelmi adat egy 1996-os esemény, amely a Nagy kempos tábort két részre szakította. Így a tábor egyik fele a Zen Bu Kan Kempo Sportszervezethez, vezetője Lévai László 3.dan , a másik fele a Magyar Kempo Szövetséghez, vezetője Juhász Ferenc 4.dan tartozott.
A Szövetséghez tartozó sportolók ismerték a szakadás indokát, így egyetértve a vezetők javaslatával, mestereik által elindított, és képviselt úton haladnak tovább. Számtalan hazai, külföldi, európai és világversenyi helyezés igazolja a Mestereink technikai és az ő általuk képviselt felkészítés eredményességét.
A kempo tradícionális keleti alapokra építkezik, amelyben megtalálható egy olyan komplex rész, ahol felfedezhetők a boksz, a judo és a ketrecharc elemei is.
(AntalA)
Mióta beszélhetünk a kempo - ról Egerben? Itt mikor jött létre?
Egerben a kempo 2001-2002 fordulóján indult el, akkor alakult a klub. Eleinte 6-7 fővel, de lassan növekedett a létszám, azóta kb. 200-an kipróbálták már ezt a küzdősportot. Most rendszeresen 20-an járnak edzeni, ők alkotják az úgynevezett "kemény magot". Lányok is vannak köztük, akik felérnek a fiúk kitartásával és tehetségével egyaránt.
Téged mindig is érdekeltek a harcművészetek, de a kempoval mikor kezdtél el foglalkozni?
Harcművészeti pályafutásom 16 évesen indult. Én Egerben a Lenkey János iskolába jártam, ott volt lehetőségem először harcművészetekkel foglalkozni. Eleinte sokféle stílus tetszett, kb. tíz harcművészeti ágat próbáltam ki. Az első kempo nekifutásom 8 évvel ezelőtt volt, de nem tartott túl sokáig, abbahagytam és amikor 2001-ben megalakult Egerben a Kempo klub ismét elkezdtem. Azóta is ez maradt a szenvedélyem és az életformám, mert a mindennapjaimat ez tölti ki.
Mint minden harcművészet és sport általában feltölti az embert, rengeteg pozitív tulajdonsága van. Neked milyen plusszt adott a kempo?
Ez nagyon sok összetevőből áll. Akik kipróbálták már a harcművészetet, azok nagyon jól tudják, hogy mennyi pozitív tulajdonságot tud kihozni az emberből. Például öntudatosság, szerénység, bármilyen helyzetben nagyobb önbizalommal tudok tevékenykedni. Ez egy más világ, itt sok tekintetben másképpen gondolkodnak az emberek. Amerre fordul a világ manapság, úgy gondolom még nagyobb szükség van arra, hogy ilyen küzdősportot űzzön az ember. De igen, sok plusszt ad ez a küzdősport. Emellett persze fontos a jelentős fizikai és szellemi fölény is. Bár a kempo vizsgarendszere és az egész tanítási rendszer nemcsak a fizikális felkészítésre, hanem a szellemi és lelki megpróbáltatások elviselésére is épül. De mégis a legnehezebb dolog minden edzésen ott lenni. Sajnos az emberek többsége ezen bukik meg.
Tavaly itt Egerben a Kempo-kupán nehézsúlyú kategóriában nyertél. Emellett milyen eredményedre vagy még büszke?
Amire legbüszkébb vagyok, az valóban a legutóbbi eredményem, hiszen tavaly októberben rendezték meg itt Egerben a Kempo-kupát, ahol sikerült nehézsúlyú kategóriában nyernem. Ez amellett is fontos és sokat jelent nekem, mert itt volt Egerben. De voltam még az évek során néhány versenyem, de a legbüszkébb tényleg erre vagyok.
Valójában amellett, hogy a klubot vezetem a versenyek másodlagosak. Nekem sokkal nagyobb eredmény az, amikor egy tanítványom, vagy egy olyan ember aki a klubban edz, nagy eredményeket ér el, az nagyon sokat jelent nekem. Mert szeretném úgy átadni az embereknek az évek alatt megszerzett tudásomat, hogy többek, jobbak legyenek általa. Azt hiszem ez számít a legjobban. Jól vezetni a klubot és jól tanítani, amiért mindent megteszek.
Jelenleg is sokan járnak hozzám edzeni, a korosztály elég vegyes, olyan 14 és 20 év között van a társaság fele. A többiek pedig 25 év fölöttiek. Szerencsére sokakat érdekel a Kempo, de szeretném, ha nemcsak érdekelné az embereket, hanem elszántan őznék is minél többen.
Milyen terveid vannak a jövőben? Gondolom szeretnél még nagyobb "rajongótábort" szerezni a kemponak.
Igen. Szeretném, ha minél többen űznék ezt a stílust és új klubbok alakulnának nemcsak az egész országban. Ez nem könnyű. Nagyon nehéz harc, nagyon nehéz, ahogy mondtam is minden edzésen ott lenni, de azért remélem sok ember lesz még, aki akár az én, vagy más tanítványaként belefog a kempoba.
A kempo története:
1975-ben hazalátogatott a Magyar születésű Harnos Imre László. Úgy érezte, hogy meg kell osztania, tanult és tovább fejlesztett művészetét a szülőföldjén élőkkel is. Nagy reményekkel érkezik haza, de az akkori harcművészet itthon még gyermekcipőben járt.
Az 1982-ben alakult Magyar Karate Szövetség All Style Szakbizottságán belül megalakult, 1985-ben a kempo szakág.
A következő történelmi adat egy 1996-os esemény, amely a Nagy kempos tábort két részre szakította. Így a tábor egyik fele a Zen Bu Kan Kempo Sportszervezethez, vezetője Lévai László 3.dan , a másik fele a Magyar Kempo Szövetséghez, vezetője Juhász Ferenc 4.dan tartozott.
A Szövetséghez tartozó sportolók ismerték a szakadás indokát, így egyetértve a vezetők javaslatával, mestereik által elindított, és képviselt úton haladnak tovább. Számtalan hazai, külföldi, európai és világversenyi helyezés igazolja a Mestereink technikai és az ő általuk képviselt felkészítés eredményességét.
A kempo tradícionális keleti alapokra építkezik, amelyben megtalálható egy olyan komplex rész, ahol felfedezhetők a boksz, a judo és a ketrecharc elemei is.
(AntalA)