A klubhűség mintaképe Gyulavári Zoltán, aki 1960-ban kezdte egri sportpályafutását, és az elmúlt ötven esztendőt - a katonaidőt leszámítva - az egri úszó és vízilabda klubnál töltötte le. Úszóként, vízilabdásként, majd edzőként szolgálta a klubot. Napjainkban az Egri Vízilabda Klub technikai vezetője, utánpótlás edzője, az 1995-ös korosztályú magyar válogatott edzője. Ötévesen, 1960-ban a Bárány-uszodában tanultam meg úszni, Visontai József volt az első edzőm. Gyorsúszóként próbálkoztam 57 másodperc volt a legjobb eredményem 100 gyorson - kezdte a visszaemlékezést Gyulavári Zoltán. - Akkoriban párhuzamosan működött az úszás és vízilabda. Vízilabdában Utassy Sándor volt az első edzőm, akik éppen a beszélgetésünk helyszínén a jelenlegi Mirador Kávézó helyén laktak. A Gárdonyiban érettségiztem, majd 1976-1980-ban földrajz-testnevelés szakon végeztem az egri főiskolán. Már vízilabdásként tagja voltam az egri 4x100-as gyorsváltónak. Katonakoromban hadseregbajnok voltam úszásban 1500 és 400 méteren.
- Az első OB I-es meccs?
- 1974-ben mutatkoztam be vízilabdásként az OB I-ben. Az OSC elleni idegenbeli találkozón a Kácsor - Pócsik, Lutter, Bolya, Krajcsovics, Kovács R., Olajos, Kovács T., Patkó alkotta csapatban úszhattam a labdáért. A gyorsaságomat igyekeztem kamatoztatni, vissza kellett érnem védekezésben és lefordulnom a támadásoknál. Más volt akkor a vízipóló, 63 kg-osan is lehetett pólózni. Játékosként 232 meccsen 184 gólt szereztem. Sok emlékezetes meccset játszottunk, akkor még nem volt ilyen különbség az élcsapatok és a többi klub között. Egerben a bajnokcsapat sem mehetett biztosra. A felrobbantott fedettben izgalmas meccseket játszottunk. Botrányos is volt bőven. Emlékezetes, amikor az FTC ellen Wiesner Tamás lenyomott a víz alá és nem engedett fel. Kelemen Attila ugrott be a partról, nagy fegyelmi ügy lett belőle.
- A 80-as 90-es években remek játékosok alkották a csapatot.
- Kiváló pólósokkal játszhattam együtt, Vincze, Nagy I., Buza, Kelemen, Áncsán, Lipovics, Sike, Madarasi, a Tóth testvérek, Bíró A. de sorolhatnám még a neveket. Ez a korosztály sokszor kimarad a megemlékezésekből, pedig nagyon jó generáció volt. Az emberelőny kihasználásban 60 százalékosak voltunk.
- Az edző pályafutást korán elkezdhette.
- 1986-ban, 31 évesen lehettem az OB I-es csapat edzője. Pozsgay Zsolt Szegedre távozott és ekkor behívott Szölgyémi Ferenc az ESE elnöke, és feltette a kérdést: elvállalnám-e a felnőtt csapat irányítását. Megtisztelő felkérés volt, igent mondtam. Nem bántam meg az akkori döntésemet, azóta is edzőként dolgozom. Pócsik Dénes hazatérése után közösen dolgoztunk, majd amikor 1994-ben Dénes Ausztráliába ment, akkor egyedül folytattam. Ekkor benzinkútnál is dolgoztam, mert kevés volt az edzői fizetés. 1996-ban váratlanul leváltottak. Jó csapatom volt, Biros, Petik, Csányi Gyuri. Az edzőcsere után sem szakadtam el a klubtól a női csapatot edzettem. 1998-ban visszatértem a kispadra.
- Ekkor következett egy újabb sikerkorszak.
- Nagyon büszke vagyok, hogy 1999-2000-ben fedett uszoda nélkül, mostoha körülmények között, a LEN-kupában bejutottunk a legjobb 8 közé. A Vasas-tól kaptunk ki a 4 közé jutáért. A klubtörténelem első nemzetközi sikere volt ez. Ebben az időszakban az egri tehetségeket gyorsan elcsábították a tehetősebb klubok.
- Utánpótlás edzőként megtapasztalhatta, hogy tehetségekben nincs hiány?
- Nagyon sok játékos megfordult a kezem alatt. Amikor Biros Péter jelentkezett Egerben Pócsik Dénessel ketten voltunk edzők. Az első edzésén kiemelkedően jó időt úszott, úgy lőtt kapura, hogy a labda kipattant a melegvizes medencéig. Telefonon egyeztettem a külföldön lévő Pócsikkal, aki mondta: azonnal igazoljuk le. A tehetségek kiválasztásához nem kell nagy tudomány, a nagyobb munka a jó felépítésű, fizikailag jó adottság játékosok technikai képzése. Az egri utánpótlás jó helyen áll az országban. Vidéki kisvárosként mindhárom korosztályban ott vagyunk a legjobbak között. Minek köszönhető ez?. Az edzői munka mellett sokat jelent a nemzetközi szintű felnőtt csapat. Jó példát mutatnak, jó meccseket, ellenfeleket láthatunk. Van hová fejlődni a fiataloknak. Jelenleg az 1995-ös korosztály válogatottjánál dolgozom edzőként, és örömömre 3 egri is tagja (Bóta Bence, Zalánki Gergő, Halmos Péter) a keretnek. Büszke vagyok az egri gyermekcsapat idei bronzérmére, tavasszal 8 góllal vertük a KSI-t.
- Ötven év, szép emlékek, remek játékostársak, kiváló tanítványok, mi az amiben javulni kellene?
- Nagyon sok szép élmény fűz az egri vízilabdázáshoz. Büszke vagyok, hogy itt sportolhattam és itt edzősködhetek. Amin javítani kéne, az a második otthonunk a Bárány-uszoda. Már 20-25 évvel ezelőtt azt mondták, már nem érdemes fejleszteni, mert teljesen fel lesz újítva. Azóta csak romlott a létesítmény, hiába a kiváló forrásvíz a barátságos hangulat. Sajnos a kiszolgáló létesítmények már nem elfogadhatóak ebben a korban. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül megújítani a patinás létesítményt, összekötve a fedett uszodával. Személy szerint szeretnénk még minél tovább dolgozni az egri vízilabda sikereiért.
Bajzát Rafael
FOTÓ: fotoszanto.com
- Az első OB I-es meccs?
- 1974-ben mutatkoztam be vízilabdásként az OB I-ben. Az OSC elleni idegenbeli találkozón a Kácsor - Pócsik, Lutter, Bolya, Krajcsovics, Kovács R., Olajos, Kovács T., Patkó alkotta csapatban úszhattam a labdáért. A gyorsaságomat igyekeztem kamatoztatni, vissza kellett érnem védekezésben és lefordulnom a támadásoknál. Más volt akkor a vízipóló, 63 kg-osan is lehetett pólózni. Játékosként 232 meccsen 184 gólt szereztem. Sok emlékezetes meccset játszottunk, akkor még nem volt ilyen különbség az élcsapatok és a többi klub között. Egerben a bajnokcsapat sem mehetett biztosra. A felrobbantott fedettben izgalmas meccseket játszottunk. Botrányos is volt bőven. Emlékezetes, amikor az FTC ellen Wiesner Tamás lenyomott a víz alá és nem engedett fel. Kelemen Attila ugrott be a partról, nagy fegyelmi ügy lett belőle.
- A 80-as 90-es években remek játékosok alkották a csapatot.
- Kiváló pólósokkal játszhattam együtt, Vincze, Nagy I., Buza, Kelemen, Áncsán, Lipovics, Sike, Madarasi, a Tóth testvérek, Bíró A. de sorolhatnám még a neveket. Ez a korosztály sokszor kimarad a megemlékezésekből, pedig nagyon jó generáció volt. Az emberelőny kihasználásban 60 százalékosak voltunk.
- Az edző pályafutást korán elkezdhette.
- 1986-ban, 31 évesen lehettem az OB I-es csapat edzője. Pozsgay Zsolt Szegedre távozott és ekkor behívott Szölgyémi Ferenc az ESE elnöke, és feltette a kérdést: elvállalnám-e a felnőtt csapat irányítását. Megtisztelő felkérés volt, igent mondtam. Nem bántam meg az akkori döntésemet, azóta is edzőként dolgozom. Pócsik Dénes hazatérése után közösen dolgoztunk, majd amikor 1994-ben Dénes Ausztráliába ment, akkor egyedül folytattam. Ekkor benzinkútnál is dolgoztam, mert kevés volt az edzői fizetés. 1996-ban váratlanul leváltottak. Jó csapatom volt, Biros, Petik, Csányi Gyuri. Az edzőcsere után sem szakadtam el a klubtól a női csapatot edzettem. 1998-ban visszatértem a kispadra.
- Ekkor következett egy újabb sikerkorszak.
- Nagyon büszke vagyok, hogy 1999-2000-ben fedett uszoda nélkül, mostoha körülmények között, a LEN-kupában bejutottunk a legjobb 8 közé. A Vasas-tól kaptunk ki a 4 közé jutáért. A klubtörténelem első nemzetközi sikere volt ez. Ebben az időszakban az egri tehetségeket gyorsan elcsábították a tehetősebb klubok.
- Utánpótlás edzőként megtapasztalhatta, hogy tehetségekben nincs hiány?
- Nagyon sok játékos megfordult a kezem alatt. Amikor Biros Péter jelentkezett Egerben Pócsik Dénessel ketten voltunk edzők. Az első edzésén kiemelkedően jó időt úszott, úgy lőtt kapura, hogy a labda kipattant a melegvizes medencéig. Telefonon egyeztettem a külföldön lévő Pócsikkal, aki mondta: azonnal igazoljuk le. A tehetségek kiválasztásához nem kell nagy tudomány, a nagyobb munka a jó felépítésű, fizikailag jó adottság játékosok technikai képzése. Az egri utánpótlás jó helyen áll az országban. Vidéki kisvárosként mindhárom korosztályban ott vagyunk a legjobbak között. Minek köszönhető ez?. Az edzői munka mellett sokat jelent a nemzetközi szintű felnőtt csapat. Jó példát mutatnak, jó meccseket, ellenfeleket láthatunk. Van hová fejlődni a fiataloknak. Jelenleg az 1995-ös korosztály válogatottjánál dolgozom edzőként, és örömömre 3 egri is tagja (Bóta Bence, Zalánki Gergő, Halmos Péter) a keretnek. Büszke vagyok az egri gyermekcsapat idei bronzérmére, tavasszal 8 góllal vertük a KSI-t.
- Ötven év, szép emlékek, remek játékostársak, kiváló tanítványok, mi az amiben javulni kellene?
- Nagyon sok szép élmény fűz az egri vízilabdázáshoz. Büszke vagyok, hogy itt sportolhattam és itt edzősködhetek. Amin javítani kéne, az a második otthonunk a Bárány-uszoda. Már 20-25 évvel ezelőtt azt mondták, már nem érdemes fejleszteni, mert teljesen fel lesz újítva. Azóta csak romlott a létesítmény, hiába a kiváló forrásvíz a barátságos hangulat. Sajnos a kiszolgáló létesítmények már nem elfogadhatóak ebben a korban. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül megújítani a patinás létesítményt, összekötve a fedett uszodával. Személy szerint szeretnénk még minél tovább dolgozni az egri vízilabda sikereiért.
Bajzát Rafael
FOTÓ: fotoszanto.com