Tragikus a helyzet a magyar sportban - fogalmazott élesen Kovács Tamás a MOB sportigazgatója a Miből lesz a cserebogár sportkonferencia nyitóelőadásán. Az egri Eszterházy Károly Főiskola dísztermében neves előadók, olimpiai bajnokok, a hazai utánpótlás képzés jeles szakemberei adták egymás kezébe a mikrofont. Egy új állami köztestületnek kellene a sportpénzeket szétosztani, a mostani átláthatatlan rendszer helyett - mondta Kovács Tamás. Eger sportkoncepciója dicséretes és jó alapot adhat a városnak - értékelt Farkas Tibor az Önkormányzati Minisztérium illetékese. A Sportiskolai rendszer, továbbá a Sport XXI. és Héraklész program üdvözítő a tehetségek kinevelésében, de mi lesz a felnőtt korban, hanyatlik a diáksport, bajban az egyesületek. Nem a részvétel hanem a küzdés fontos. Négy órán át sokféle szemszögből közelítették meg az előadók a magyar utánpótlás sport, élsport kérdéskörét.
A fogyó nemzet, a csökkenő sportolói kör, az ország romló egészségügyi
állapota ténykérdés. Az olimpiára való felkészülésben a sportoló és edző nagyjából
rendelkezésre áll, a feltételek hiányoznak leginkább. Utánpótlás fronton a NUPI programjai (Héraklész, SportXXI., Sportiskolai porgramok) jól működnek, lefedik az olimpiai sportágakat.
Heves megye és Eger is részesül a támogatásokból. Egerben a Városi Sportiskola, mint
egyesületi rendszerű intézmény kilenc sportágban példamutatóan működik. Habis László
polgármester a megnyitó beszédében el is mondta: Büszkék vagyunk a Sportiskolánkra, az egri diáksportolók , felnőtt sportolók kiváló eredményeire. Egerben a létesítményeket is a Sportiskolára bíztuk, és ezt a feladatot is jól megoldják.
A résztvevőket dr. Hauser Zoltán az Eszterházy Károly Főiskola rektora is köszöntötte: - Örülök, hogy helyet adhatunk a konferenciának. A Főiskolánk 230 éves, elmondhatom, hogy 60 éves a tanárképzés. A testnevelő tanárok képzésben már beindítottuk a mesterképzést. Büszkék vagyunk arra, hogy a gyakorló általános iskolánk 1500 tanulója jó eredményeket ért el a sportban és az országos rangsorban az első 10-ben van. Főiskolánkon két sportággal kiemelten foglalkozunk. A férfi kosárlabda és a vízilabda az NB I/B-ben szerepel. Híve vagyok annak a gondolatnak, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak legyen az élsportban képviselőjük. Kedvenc sportágam a kosárlabda, remélem szombaton a Baja ellen győzni tudunk.
A köszöntések, valamint a birkózó sport díjátadásait követően kezdődtek meg az előadások, amelyekből a teljesség igénye nélkül idézünk gondolatokat. A konferencia teljes anyagát a Líceum televízióban láthatják majd az érdeklődők.
Kovács Tamás, a MOB sportigazgatója: - Ha Egerbe jövök mindig jó szívvel emlékezem Csányi Barna nagyszerű vívó edzőre. Aggasztó a mai sport helyzete. Csökken a népesség, 1958 hoz képest 1.2 millióval vagyunk kevesebben. A nők 81, a férfiak 66 százaléka soha nem sportol, sportolt. A lakosság 45 százaléka mozgásszervi betegségben szenved. A sport, a mozgás a legolcsóbb gyógyszer. A különféle utánpótlás nevelő programok jó hatással vannak az eredményekre. Olimpiai sportágakban 2005-nem 118, 2009-ben már 165 érmet szereztünk utánpótlás vb-n, Eb-n. Az utánpótlásban is a tradicionális magyar sportágakban jönnek a sikerek. A Singapore-i Ifjúsági olimpia újszerű kezdeményezése a NOB-nak. 2010. aug-14-26-án 25 sportágban 3600-an vesznek részt. A magyarok közül 35-4 fő utazhat. csak 7 nap lesz a verseny, 5 nap kötelezően kulturális programmal telik. Nem az eredmény a lényeg.
A magyar sportban milyen problémák vannak: sorolhatjuk: - alulfinanszírozottság, - egyesületek leépülése, - lepusztult létesítmények, - edzők külföldre távozása,- belső megosztottság, többcsatornás finanszírozás, áttekinthetetlen elosztás.
Megoldási javaslatok: 1. Nem kell 76 sportágat támogatni az államnak. 2. Legyen 1 állami köztestület, a vezetője legyen a kormány kabinet tagja. 3. Az eddigi szervek (MOB, NSSZ) alakuljanak át civilszervezetté. 4. A sikersportágaink kapjanak önálló sportlétesítményeket.
Reform kell, mielőbb. A 2009-es évben jobbak voltak az eredmények a világszinten mint a pekingiek. Van erő még a magyar sportban csak kell mellé megfelelő szakmai összefogás.
INTERJÚNK KOVÁCS TAMÁSSAL MEGHALLGATHATÓ ITT -
Farkas Tibor, Önkormányzati Minisztérium, Versenysport és Utánpótlás Osztály vezető főtanácsos: Heves megye és Eger város sportéletének helye és szerep a hazai utánpótlás nevelésben témakörében elsőként kiemelném Kemény Ferenc szerepét, az újkori nemzetközi olimpiai mozgalom elindításában. Heves megyében a jogi háttér rendezett. A megyei önkormányzatnak megfelelő sportrendelete van. Eger városában a sportkoncepció jó alapot kínál a sikeres sportéletre. Hevesen is elkészült a sportkoncepció, a többi városban rendeletekkel szabályozzák a sportot. A Sport XXI. program országosan 90-100 ezer, Héraklész program 1400 tehetséges sportolót hoz a rendszerbe. A Sportiskolai rendszerek kétféle módon működnek, közoktatási és egyesületi formában. Gyöngyösön és Egerben is mindkét módszer megtalálható. Eger eredményes a versenysportban a pekingi olimpián aranyérmes sportolói is voltak. Jó úton haladnak.
Lehmann László , a NUSI UPI sportiskolai program vezetője: - A sportiskolák jogi
meghatározása hiányos. A közoktatási sportiskoláknál 32 sportágban van már
kidolgozott kerettanterv. Az országban 68 közoktatási tipusú intézmény létezik, ebből 56 támogatott a NUSI által. A támogatási összeg 30 ezer forint/év/diák. Az egyesületi típusú intézmények száma 18. Egerben is egyesületi forma van. A 2009-es támogatás az EVSI-nek 3 millió forint. A Kemény Ferenc Általános Iskola 4.7 millió forintot kapott a NUSI-tól. A Magyar Sportiskolák Országos Szövetségének 51 tagja van.
Pigniczki Dorottya, NUS UPI SportXXI. program vezető: - A SPORT XXI. program max 14 éves korig támogatja az utánpótlás sportot. 55-65 ezer résztvevő szerepelt a programban. Heves megye két év alatt 35.5 millió forintot kapott, ebből Eger 15 milliót. Heves megye elmarad az országos átlagtól, amely 40-50 millió között mozog. A korosztályos válogatottak számára is nyújtunk támogatást ebből a birkózók, atléták, a vízilabdások részesültek. Szigorú az elszámolás rendszer, de ebben segítséget nyújtunk a partnereinknek.
Martinek János olimpiai bajnok öttusázó, a magyar Diáksport szövetség alelnöke: - Két éve vagyok alelnöke a szövetségnek, amely a legnagyobb országos szervezet. Széles a tömegbázisunk, az iskolán belül ott a gyerek. Felmenő rendszerben versenyeztetjük a diákokat a 13 alap, valamint további 31 sportágban. Sajnos az utóbbi években óriási a visszaesés. A 2003/2004-es tanévben 296 ezren, a 2008/2009-es tanévben már csak 196 ezeren vettek részt a versenyeinken. A középfokú diákolimpiákon 74 ezerről 55 ezerre esett vissza a létszám. Nagy a baj. Ráadásul sokan több sportágban is versenyeznek, többször is megjelennek. Amerikában azt mondják 1 dollár befektetés a sportba egyenlő 3,5 dollár megtakarítás az egészségügyben!. Az élsportban sem állunk jól, amikor öttusáztam 60 fő vett
részt az országos bajnokságon, most 5 felnőtt öttusázó van az országban.
Gulyás István, Magyar Birkózó Szövetség: - Segíti a magyar birkózást, hogy az elmúlt 18 évben Magyarország 10 világversenyt szervezett. A 2000-es évben az Eb-n 2000 gyerek állt szőnyegre. A kistérségi klubokban a "MR Tus" program sikeres. A NUPI támogatásával működik. Az utánpótlásban általában nem rózsás a helyzet. A mai gyerek sportoltat a saját sportolása helyett. Számítógépen játszik. Mindenhez joga van, kivéve a sportolást kemény edzést. Lassan a szülőtől kell engedélyt kérni, hogy levetkőzzön a gyerek tesi órán. Mindennapos testnevelés- nagy duma, de az iskolában nincs testnevelés óra. Edzőképzés jó, de nincs edzői állás. Alapsportágakat meg kell
tanítani. Futni, úszni és esni, hogy ne legyen ennyi törött kezű gyerek. Birkózásban a gyerekkorban rengeteg a versenyző, de a felnőtt korhoz közeledve fogynak. Állami támogatás kellene, ami megtartsa a fiatalokat. Jó példákat láttam az azerieknél, oroszoknál, amerikaiaknál, németeknél. Megbecsülik a sikeres sportolóikat. Ki ismeri ma Sike Andrást, Kiss Balázst. A médiába csak akkor kerülhetne be ha ittasan vezetnek, de hát Kiss Balázsnak lehet jogsija sincs, csak világbajnoki aranyérme. .
Dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója az Eszterházy Károly Főiskola sportszakember képzésének alap és mesterszakok széles választékát és annak változatos palettáját mutatta be a konferencia résztvevőinek.
Dr. Gombocz János, SOTE Sporttudományi Kar: - Sportpedagógia fontos kérdés a
Sportiskoláknál. Az edzőnek óriási a felelőssége a tehetségek nevelésében. Az edző ne a megfelelni vágyással (szülőnek, igazgatónak) foglalkozzon, hanem a jó sportoló kinevelésével. A verseny az alapja a fejlődésnek, ezért nem értek egyet azzal, hogy az ifjúsági olimpián nem az eredményesség a lényeg. A sportban a követelmény elvet kell szakszerűen alkalmazni. A gyerekekkel meg kell osztani a győzelem élményét. Az iskola verseny nélkül érdektelen.
dr. Juhász Imre (EKF) az utánpótlás sportolóknál a túledzés élettani hatásait, elemezte. Az edzők felelőssége a fiatalok megfelelő terhelése és a túledzés tüneteinek felismerése.
Az előadásokat követően többen is elmondták véleményüket:
Dr. Kenyérné Gólya Mária a gyöngyösi Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola
igazgatója: - Örülök, hogy részesei lehetünk a NUSI által szervezett programoknak. Diákjaink elsősorban duatlon, triatlon és az atlétika sportágban értek el jó eredményeket. A téli sportokban is szeretnénk sikereket elérni. Köszönjük a támogatásokat. A munkánk eredményét jelzi, hogy az ősszel indítandó 28 fős sportiskolai osztályba 68-an jelentkeztek.
Fuhrmann Géza, a Miskolci Sportiskola igazgatója, a MSIOSZ elnöke: - Miskolc sportváros, nagy fejlesztésekről számolhatok be. Jégcsarnok, uszoda, DVTK-stadion, műfűves pályák épültek, újultak meg 5 milliárd forintos beruházással. Az utánpótlás nevelés előrelépésében a testnevelő tanárok szerepe a legnagyobb. Sportágakat kell tanítani az iskolákban. Motiválni kell a testnevelőt. havi 20-30 ezer forintért tarthatnak heti 2 edzést. A sportiskolák jobb anyagot kaphatnak. Az egyesületeket az államnak kell adókedvezményekkel segíteni. A Couberten-i jelmondatot rosszul értelmezzük: Nem azt mondta a NOB megalakítója, hogy nem a győzelem hanem a részvétel a fontos, hanem azt, hogy nem győzelem, hanem a KÜZDÉS a fontos. Mi magyarok nem szeretünk küzdeni. Elmegyünk, résztveszünk, de nem küzdünk, pedig ez a
lényege a sportnak.
Zárszó1
Kovács Géza, az egri Városi Sportiskola igazgatója: - A szellem erősítése mellett a Sportiskola 9 szakosztálya sportnapot is szervezett erre a napra, hogy népszerűsítse a városban a sportot és újabb híveket toborozzon a szakosztályokba. Az egri sportiskola felépítésében a pedagógiára épít. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a közoktatási intézményekkel. Egymásra épül a tevékenységünk. Eger városban élvezhetjük a város vezetőinek és a közgyűlés támogatását. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Eszterházy Főiskola is partner a céljaink elérésében. De nem szabad megállni, meg kell szólítani a szülőket, családokat támogatókat. El kell adni a sportiskolát, ha kell jótékonysági esttel, amelynek 500 ezer forintos bevétele volt a szakosztályaink javára. A mai előadások több gondolatot is elindíthattak bennünk. Sok még a tennivaló, de összefogással együtt dolgozással sikereket érhetünk el.
Dr. Honfi László: - Jól sikerült a konferencia, jól éreztem magam. Az előadások alapján közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk: Miből lesz a cserebogár.
Némedi László testnevelő tanár: - Martinek János előadása elindított bennem egy gondolatot. Annyi jó 14-18 éves tájfutó, atléta, úszó van Egerben, akik lövő és vívó és lovagló edzésekkel kiváló öttusázókká válhatnának. Eger városában össze lehetne hozni egy szakosztályt. Edzők is vannak, akik a felkészíthetnék a sportolókat. A konferencián jelen lévő Martinek János szakmai segítségére is számíthatnánk.
Agria Press - Bajzát R.
Interjú: ZentaiL
FOTÓ: Nemes Róbert
A fogyó nemzet, a csökkenő sportolói kör, az ország romló egészségügyi
állapota ténykérdés. Az olimpiára való felkészülésben a sportoló és edző nagyjából
rendelkezésre áll, a feltételek hiányoznak leginkább. Utánpótlás fronton a NUPI programjai (Héraklész, SportXXI., Sportiskolai porgramok) jól működnek, lefedik az olimpiai sportágakat.
Heves megye és Eger is részesül a támogatásokból. Egerben a Városi Sportiskola, mint
egyesületi rendszerű intézmény kilenc sportágban példamutatóan működik. Habis László
polgármester a megnyitó beszédében el is mondta: Büszkék vagyunk a Sportiskolánkra, az egri diáksportolók , felnőtt sportolók kiváló eredményeire. Egerben a létesítményeket is a Sportiskolára bíztuk, és ezt a feladatot is jól megoldják.
A résztvevőket dr. Hauser Zoltán az Eszterházy Károly Főiskola rektora is köszöntötte: - Örülök, hogy helyet adhatunk a konferenciának. A Főiskolánk 230 éves, elmondhatom, hogy 60 éves a tanárképzés. A testnevelő tanárok képzésben már beindítottuk a mesterképzést. Büszkék vagyunk arra, hogy a gyakorló általános iskolánk 1500 tanulója jó eredményeket ért el a sportban és az országos rangsorban az első 10-ben van. Főiskolánkon két sportággal kiemelten foglalkozunk. A férfi kosárlabda és a vízilabda az NB I/B-ben szerepel. Híve vagyok annak a gondolatnak, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak legyen az élsportban képviselőjük. Kedvenc sportágam a kosárlabda, remélem szombaton a Baja ellen győzni tudunk.
A köszöntések, valamint a birkózó sport díjátadásait követően kezdődtek meg az előadások, amelyekből a teljesség igénye nélkül idézünk gondolatokat. A konferencia teljes anyagát a Líceum televízióban láthatják majd az érdeklődők.
A magyar sportban milyen problémák vannak: sorolhatjuk: - alulfinanszírozottság, - egyesületek leépülése, - lepusztult létesítmények, - edzők külföldre távozása,- belső megosztottság, többcsatornás finanszírozás, áttekinthetetlen elosztás.
Megoldási javaslatok: 1. Nem kell 76 sportágat támogatni az államnak. 2. Legyen 1 állami köztestület, a vezetője legyen a kormány kabinet tagja. 3. Az eddigi szervek (MOB, NSSZ) alakuljanak át civilszervezetté. 4. A sikersportágaink kapjanak önálló sportlétesítményeket.
Reform kell, mielőbb. A 2009-es évben jobbak voltak az eredmények a világszinten mint a pekingiek. Van erő még a magyar sportban csak kell mellé megfelelő szakmai összefogás.
INTERJÚNK KOVÁCS TAMÁSSAL MEGHALLGATHATÓ ITT -
Farkas Tibor, Önkormányzati Minisztérium, Versenysport és Utánpótlás Osztály vezető főtanácsos: Heves megye és Eger város sportéletének helye és szerep a hazai utánpótlás nevelésben témakörében elsőként kiemelném Kemény Ferenc szerepét, az újkori nemzetközi olimpiai mozgalom elindításában. Heves megyében a jogi háttér rendezett. A megyei önkormányzatnak megfelelő sportrendelete van. Eger városában a sportkoncepció jó alapot kínál a sikeres sportéletre. Hevesen is elkészült a sportkoncepció, a többi városban rendeletekkel szabályozzák a sportot. A Sport XXI. program országosan 90-100 ezer, Héraklész program 1400 tehetséges sportolót hoz a rendszerbe. A Sportiskolai rendszerek kétféle módon működnek, közoktatási és egyesületi formában. Gyöngyösön és Egerben is mindkét módszer megtalálható. Eger eredményes a versenysportban a pekingi olimpián aranyérmes sportolói is voltak. Jó úton haladnak.
Lehmann László , a NUSI UPI sportiskolai program vezetője: - A sportiskolák jogi
meghatározása hiányos. A közoktatási sportiskoláknál 32 sportágban van már
kidolgozott kerettanterv. Az országban 68 közoktatási tipusú intézmény létezik, ebből 56 támogatott a NUSI által. A támogatási összeg 30 ezer forint/év/diák. Az egyesületi típusú intézmények száma 18. Egerben is egyesületi forma van. A 2009-es támogatás az EVSI-nek 3 millió forint. A Kemény Ferenc Általános Iskola 4.7 millió forintot kapott a NUSI-tól. A Magyar Sportiskolák Országos Szövetségének 51 tagja van.
Pigniczki Dorottya, NUS UPI SportXXI. program vezető: - A SPORT XXI. program max 14 éves korig támogatja az utánpótlás sportot. 55-65 ezer résztvevő szerepelt a programban. Heves megye két év alatt 35.5 millió forintot kapott, ebből Eger 15 milliót. Heves megye elmarad az országos átlagtól, amely 40-50 millió között mozog. A korosztályos válogatottak számára is nyújtunk támogatást ebből a birkózók, atléták, a vízilabdások részesültek. Szigorú az elszámolás rendszer, de ebben segítséget nyújtunk a partnereinknek.
Martinek János olimpiai bajnok öttusázó, a magyar Diáksport szövetség alelnöke: - Két éve vagyok alelnöke a szövetségnek, amely a legnagyobb országos szervezet. Széles a tömegbázisunk, az iskolán belül ott a gyerek. Felmenő rendszerben versenyeztetjük a diákokat a 13 alap, valamint további 31 sportágban. Sajnos az utóbbi években óriási a visszaesés. A 2003/2004-es tanévben 296 ezren, a 2008/2009-es tanévben már csak 196 ezeren vettek részt a versenyeinken. A középfokú diákolimpiákon 74 ezerről 55 ezerre esett vissza a létszám. Nagy a baj. Ráadásul sokan több sportágban is versenyeznek, többször is megjelennek. Amerikában azt mondják 1 dollár befektetés a sportba egyenlő 3,5 dollár megtakarítás az egészségügyben!. Az élsportban sem állunk jól, amikor öttusáztam 60 fő vett
részt az országos bajnokságon, most 5 felnőtt öttusázó van az országban.
Gulyás István, Magyar Birkózó Szövetség: - Segíti a magyar birkózást, hogy az elmúlt 18 évben Magyarország 10 világversenyt szervezett. A 2000-es évben az Eb-n 2000 gyerek állt szőnyegre. A kistérségi klubokban a "MR Tus" program sikeres. A NUPI támogatásával működik. Az utánpótlásban általában nem rózsás a helyzet. A mai gyerek sportoltat a saját sportolása helyett. Számítógépen játszik. Mindenhez joga van, kivéve a sportolást kemény edzést. Lassan a szülőtől kell engedélyt kérni, hogy levetkőzzön a gyerek tesi órán. Mindennapos testnevelés- nagy duma, de az iskolában nincs testnevelés óra. Edzőképzés jó, de nincs edzői állás. Alapsportágakat meg kell
tanítani. Futni, úszni és esni, hogy ne legyen ennyi törött kezű gyerek. Birkózásban a gyerekkorban rengeteg a versenyző, de a felnőtt korhoz közeledve fogynak. Állami támogatás kellene, ami megtartsa a fiatalokat. Jó példákat láttam az azerieknél, oroszoknál, amerikaiaknál, németeknél. Megbecsülik a sikeres sportolóikat. Ki ismeri ma Sike Andrást, Kiss Balázst. A médiába csak akkor kerülhetne be ha ittasan vezetnek, de hát Kiss Balázsnak lehet jogsija sincs, csak világbajnoki aranyérme. .
Dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója az Eszterházy Károly Főiskola sportszakember képzésének alap és mesterszakok széles választékát és annak változatos palettáját mutatta be a konferencia résztvevőinek.
Dr. Gombocz János, SOTE Sporttudományi Kar: - Sportpedagógia fontos kérdés a
Sportiskoláknál. Az edzőnek óriási a felelőssége a tehetségek nevelésében. Az edző ne a megfelelni vágyással (szülőnek, igazgatónak) foglalkozzon, hanem a jó sportoló kinevelésével. A verseny az alapja a fejlődésnek, ezért nem értek egyet azzal, hogy az ifjúsági olimpián nem az eredményesség a lényeg. A sportban a követelmény elvet kell szakszerűen alkalmazni. A gyerekekkel meg kell osztani a győzelem élményét. Az iskola verseny nélkül érdektelen.
dr. Juhász Imre (EKF) az utánpótlás sportolóknál a túledzés élettani hatásait, elemezte. Az edzők felelőssége a fiatalok megfelelő terhelése és a túledzés tüneteinek felismerése.
Az előadásokat követően többen is elmondták véleményüket:
Dr. Kenyérné Gólya Mária a gyöngyösi Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola
igazgatója: - Örülök, hogy részesei lehetünk a NUSI által szervezett programoknak. Diákjaink elsősorban duatlon, triatlon és az atlétika sportágban értek el jó eredményeket. A téli sportokban is szeretnénk sikereket elérni. Köszönjük a támogatásokat. A munkánk eredményét jelzi, hogy az ősszel indítandó 28 fős sportiskolai osztályba 68-an jelentkeztek.
Fuhrmann Géza, a Miskolci Sportiskola igazgatója, a MSIOSZ elnöke: - Miskolc sportváros, nagy fejlesztésekről számolhatok be. Jégcsarnok, uszoda, DVTK-stadion, műfűves pályák épültek, újultak meg 5 milliárd forintos beruházással. Az utánpótlás nevelés előrelépésében a testnevelő tanárok szerepe a legnagyobb. Sportágakat kell tanítani az iskolákban. Motiválni kell a testnevelőt. havi 20-30 ezer forintért tarthatnak heti 2 edzést. A sportiskolák jobb anyagot kaphatnak. Az egyesületeket az államnak kell adókedvezményekkel segíteni. A Couberten-i jelmondatot rosszul értelmezzük: Nem azt mondta a NOB megalakítója, hogy nem a győzelem hanem a részvétel a fontos, hanem azt, hogy nem győzelem, hanem a KÜZDÉS a fontos. Mi magyarok nem szeretünk küzdeni. Elmegyünk, résztveszünk, de nem küzdünk, pedig ez a
lényege a sportnak.
Zárszó1
Kovács Géza, az egri Városi Sportiskola igazgatója: - A szellem erősítése mellett a Sportiskola 9 szakosztálya sportnapot is szervezett erre a napra, hogy népszerűsítse a városban a sportot és újabb híveket toborozzon a szakosztályokba. Az egri sportiskola felépítésében a pedagógiára épít. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a közoktatási intézményekkel. Egymásra épül a tevékenységünk. Eger városban élvezhetjük a város vezetőinek és a közgyűlés támogatását. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Eszterházy Főiskola is partner a céljaink elérésében. De nem szabad megállni, meg kell szólítani a szülőket, családokat támogatókat. El kell adni a sportiskolát, ha kell jótékonysági esttel, amelynek 500 ezer forintos bevétele volt a szakosztályaink javára. A mai előadások több gondolatot is elindíthattak bennünk. Sok még a tennivaló, de összefogással együtt dolgozással sikereket érhetünk el.
Dr. Honfi László: - Jól sikerült a konferencia, jól éreztem magam. Az előadások alapján közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk: Miből lesz a cserebogár.
Némedi László testnevelő tanár: - Martinek János előadása elindított bennem egy gondolatot. Annyi jó 14-18 éves tájfutó, atléta, úszó van Egerben, akik lövő és vívó és lovagló edzésekkel kiváló öttusázókká válhatnának. Eger városában össze lehetne hozni egy szakosztályt. Edzők is vannak, akik a felkészíthetnék a sportolókat. A konferencián jelen lévő Martinek János szakmai segítségére is számíthatnánk.
Agria Press - Bajzát R.
Interjú: ZentaiL
FOTÓ: Nemes Róbert