Különböző internetes portálok fórumain kapott hideget-meleget régiónk labdarúgó játékvezetői társadalma. Az igazság, hogy valóban rövid időn belül történt sok minden, ami sokfajta érzést váltott ki valamennyi érintettből. Kiből ezt, kiből azt. Annak azonban nem szabad lett volna bekövetkezni, hogy a sípmesterek (egyesek álnéven, mások teljes inkognitóban) egymás alatt próbálják kiásni a vermet. Félő, hogy a teljes megyei játékvezetői társadalom issza meg a levét a sárdobálásnak, így akarva-akaratlanul az egész testület belepottyan abba a bizonyos gödörbe. Mint a foci szükséges rossz szereplői eddig sem örvendeztünk nagy népszerűségnek (soha nem is fogunk), ám a mostani helyzetet akkor is nehéz lesz kimagyarázni azoknak, akik szívükön viselik szeretett sportáguk sorsát. Még folyamatos sziporkázó teljesítménnyel sem.
Rossz szembesülni a valósággal: rajtunk röhög a megye. A sorok írója, mint aktív játékvezető átérzi a problémát. A mi szakmánkban nem divat nyilvános helyen (sajtóban) véleményt formálni, megszólalni, nyilatkozni. Mint az AgriaSport szerkesztője azonban megragadom a lehetőséget, és igyekszem jobb belátásra bírni a kollégákat, vállalva az esetleges eltiltás veszélyét is.
Kedden megtörtént a JB új elnökének kinevezése. Kiss Tibor győzelme Kelemen Attila felett talán még magát a befutót is meglepte. Pár nappal előtte a Hotel Flórában rendezett bál susmustól volt hangos. Alig volt olyan a közel százfős társaságban, aki nem Kelemen Attila végső sikerére gondolt. Valóban esélyesebbnek tűnt, mint riválisa. A HELASZ vezérkara áttanulmányozta a két pályázatot, a két elnökjelölt stábjának összetételét, majd döntést hozott. Az elkövetkezendő öt évben Kiss Tibor a játékvezetői testület elsőszámú vezetője. A miértre nem szabad, hogy bárki is kíváncsi legyen. Az a majdnem tíz fő volt ugyanazon a véleményen, akiket a küldöttek a január 25-i taggyűlésen beválogattak a HELASZ elnökségébe. Valami oka csak volt annak, hogy így döntöttek. Nekünk ezt el kell fogadnunk. A bomba akkor robbant, és szabadultak el az indulatok, amikor a Kiss Tibor által a szövetség vezetői elé tárt stábból másnap reggelre két tag (Farkas Ádám – oktatási albizottság vezetőként volt feltüntetve és Szabó Sándor – mint leendő küldő) úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a munkában. Megyénk hosszú idő után egyetlen élvonalbeli sípmestere egyéb okok miatt passzolta át a JB elnökségében való pozíciót, míg a testület oszlopos, és nagy népszerűségnek örvendő figurája arra hivatkozott, hogy a megválasztott új vezető vakon írta be őt stábjába, minden előzetes egyeztetés nélkül. Szívük joga eldönteni, hogy mit tesznek. Döntésükkel nem lesznek sem jobb, sem rosszabb játékvezetők, legfeljebb nem lesz több feladatuk a jövőben, jobban tudnak koncentrálni arra, amit fontosnak tartanak. Beindultak a szemet sértő, gyalázkodó kommentek portálunk fórum rovatában és a heol.hu hasábjain. Egyértelműen megállapítható, hogy két táborra szakadt a nagy játékvezetői társadalom. Sok kollégát védve érdemes megjegyezni, hogy szerencsére több csendes szemlélője van az eseményeknek, mint az álruhába öltözött szócsövek. Elenyésző azok száma, akik nagyközönség előtt kísérlik meg lejáratni a szakmát, vele együtt pedig olyanokat, akikkel szemtől-szemben puszipajtások. Ezt kétszínűségnek hívják és tiszteletlen magatartás azokkal, akikkel egy hajóban kellene evezni, egy közös cél érdekében. Hogyan lehet előítélete bárkinek is? Hiszen nem ismerjük, mint elnököt Kiss Tibort. Bárki legyen a vezetőnk, nekünk a meccseket kell kellő alázattal levezetnünk, a legjobb tudásunkat kell mindig a pályára vinnünk. Nagy a nyomás rajtunk, még nagyobbak az elvárások. Legyünk szerények, és tegyük azt, amit a haza megkövetel tőlünk. Ne tárjuk fel gyengéinket a nagyközönség felé. Az is sok, ha mi tudjuk.
További két észrevétel a magam részéről a kilépést fontolgató (vagy már megtették?) elnökségi tagokkal kapcsolatosan. Ha megengedik akkor nevesítve, és sportbaráti hangnemben:
Sanyi! Ne kéresd magad! Elég „agyas” vagy ahhoz, hogy tudd: jó helyen van Nálad a küldés. Ha közvélemény-kutatást tartanánk, a testület 98%-a szeretné, hogy Te legyél az albizottság vezetője. Csak azért nem írok százat, mert a hibázás lehetőségét fenntartom. Legyen megtiszteltetés számodra, hogy mind a két elnökjelölt Neked szánta a feladatot. Hogy az egyik nem egyeztetett Veled előzetesen? Legalább gondolt Rád. Nem kötelező elvállalni, de hibázol, ha nem teszed meg.
A másik Farkas Ádám személye. Szerettem volna, ha az elméleti továbbképzést, felfrissülést olyan kollégától kapom meg, aki körünkben bizonyítottan a legjobb. A feltörekvő „pályakezdő” fiatalok is jó néven vették volna, ha egy példakép oktatja őket havi rendszerességgel. Sajnos ez sem mindegy, de nem rendelkezhetek Ádám szabadidejével. Mindenesetre szegényebbek leszünk egy jó tanító bácsival.
Végezetül kívánom minden Kollégámnak a legjobbakat, vagy ahogy szoktuk: s..r legyen a szerencsénk!
Rozsnaki Gábor
Rossz szembesülni a valósággal: rajtunk röhög a megye. A sorok írója, mint aktív játékvezető átérzi a problémát. A mi szakmánkban nem divat nyilvános helyen (sajtóban) véleményt formálni, megszólalni, nyilatkozni. Mint az AgriaSport szerkesztője azonban megragadom a lehetőséget, és igyekszem jobb belátásra bírni a kollégákat, vállalva az esetleges eltiltás veszélyét is.
Kedden megtörtént a JB új elnökének kinevezése. Kiss Tibor győzelme Kelemen Attila felett talán még magát a befutót is meglepte. Pár nappal előtte a Hotel Flórában rendezett bál susmustól volt hangos. Alig volt olyan a közel százfős társaságban, aki nem Kelemen Attila végső sikerére gondolt. Valóban esélyesebbnek tűnt, mint riválisa. A HELASZ vezérkara áttanulmányozta a két pályázatot, a két elnökjelölt stábjának összetételét, majd döntést hozott. Az elkövetkezendő öt évben Kiss Tibor a játékvezetői testület elsőszámú vezetője. A miértre nem szabad, hogy bárki is kíváncsi legyen. Az a majdnem tíz fő volt ugyanazon a véleményen, akiket a küldöttek a január 25-i taggyűlésen beválogattak a HELASZ elnökségébe. Valami oka csak volt annak, hogy így döntöttek. Nekünk ezt el kell fogadnunk. A bomba akkor robbant, és szabadultak el az indulatok, amikor a Kiss Tibor által a szövetség vezetői elé tárt stábból másnap reggelre két tag (Farkas Ádám – oktatási albizottság vezetőként volt feltüntetve és Szabó Sándor – mint leendő küldő) úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a munkában. Megyénk hosszú idő után egyetlen élvonalbeli sípmestere egyéb okok miatt passzolta át a JB elnökségében való pozíciót, míg a testület oszlopos, és nagy népszerűségnek örvendő figurája arra hivatkozott, hogy a megválasztott új vezető vakon írta be őt stábjába, minden előzetes egyeztetés nélkül. Szívük joga eldönteni, hogy mit tesznek. Döntésükkel nem lesznek sem jobb, sem rosszabb játékvezetők, legfeljebb nem lesz több feladatuk a jövőben, jobban tudnak koncentrálni arra, amit fontosnak tartanak. Beindultak a szemet sértő, gyalázkodó kommentek portálunk fórum rovatában és a heol.hu hasábjain. Egyértelműen megállapítható, hogy két táborra szakadt a nagy játékvezetői társadalom. Sok kollégát védve érdemes megjegyezni, hogy szerencsére több csendes szemlélője van az eseményeknek, mint az álruhába öltözött szócsövek. Elenyésző azok száma, akik nagyközönség előtt kísérlik meg lejáratni a szakmát, vele együtt pedig olyanokat, akikkel szemtől-szemben puszipajtások. Ezt kétszínűségnek hívják és tiszteletlen magatartás azokkal, akikkel egy hajóban kellene evezni, egy közös cél érdekében. Hogyan lehet előítélete bárkinek is? Hiszen nem ismerjük, mint elnököt Kiss Tibort. Bárki legyen a vezetőnk, nekünk a meccseket kell kellő alázattal levezetnünk, a legjobb tudásunkat kell mindig a pályára vinnünk. Nagy a nyomás rajtunk, még nagyobbak az elvárások. Legyünk szerények, és tegyük azt, amit a haza megkövetel tőlünk. Ne tárjuk fel gyengéinket a nagyközönség felé. Az is sok, ha mi tudjuk.
További két észrevétel a magam részéről a kilépést fontolgató (vagy már megtették?) elnökségi tagokkal kapcsolatosan. Ha megengedik akkor nevesítve, és sportbaráti hangnemben:
Sanyi! Ne kéresd magad! Elég „agyas” vagy ahhoz, hogy tudd: jó helyen van Nálad a küldés. Ha közvélemény-kutatást tartanánk, a testület 98%-a szeretné, hogy Te legyél az albizottság vezetője. Csak azért nem írok százat, mert a hibázás lehetőségét fenntartom. Legyen megtiszteltetés számodra, hogy mind a két elnökjelölt Neked szánta a feladatot. Hogy az egyik nem egyeztetett Veled előzetesen? Legalább gondolt Rád. Nem kötelező elvállalni, de hibázol, ha nem teszed meg.
A másik Farkas Ádám személye. Szerettem volna, ha az elméleti továbbképzést, felfrissülést olyan kollégától kapom meg, aki körünkben bizonyítottan a legjobb. A feltörekvő „pályakezdő” fiatalok is jó néven vették volna, ha egy példakép oktatja őket havi rendszerességgel. Sajnos ez sem mindegy, de nem rendelkezhetek Ádám szabadidejével. Mindenesetre szegényebbek leszünk egy jó tanító bácsival.
Végezetül kívánom minden Kollégámnak a legjobbakat, vagy ahogy szoktuk: s..r legyen a szerencsénk!
Rozsnaki Gábor