Hétfőn elkezdték az egri dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok azbesztmentesítését. A munka már évek óta esedékes lett volna, a halaszthatatlan beruházás január 25-ig tart, a sportegyesületek addig más helyen tartják az edzéseket. A Körcsarnok szigetelésének azbesztmentesítése 100%-os önkormányzati támogatással valósul meg, 45 millió forintból. A tető alatti részen meghagyják a régi szigetelést, de a felület nagy teljesítményű gépekkel alaposan pormentesítik, majd egy egy centiméteres gumikapszulát helyeznek el rajta. Később az igen rossz állapotú álmennyezettel és világítással is kezdeni kell majd valamit, várhatóan nyáron elindulhat a világítás cseréje – mondta portálunknak Kovács Géza, a Sportiskola igazgatója.
Miről is van szó?
Az azbeszt kémiailag magnéziumszilikát. Ásványtanilag krizotilazbeszt a IV. Szilikátok ásványosztályon belül a szerpentinásványok csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin rendszerben kristályosodik. Ipari felhasználása a múlt században a '70-es évekig jelentős volt. A legtöbb iparilag fejlett államban (hazánkban is) felhasználását betiltották és a felderített felhasználási területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.
Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl.: fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az azbesztiozis megbetegedésen túl a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza. A bányászat során az ivóvíz bázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották.
A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazások megszüntetését, a már beépített azbeszt tartalmú anyagok eltávolítását.
Mi a helyzet az egri sportcsarnokban?
- A Körcsarnokba jelenleg senki nem mehet be, a munkások is „szkafanderben” mozognak, teljes pormentesítés zajlik a létesítményben. Megfeszített munkát végeznek a sportcsarnokban, éjjel is dolgoznak, hogy január 25-én átvehessük az épületet, hó végén már a hagyományos Hírlap Kupát rendezik meg a helyszínen.
A szigetelést régen azbeszttel végezték, egy idő után mállani kezd, ez igen veszélyes, hiszen a porszerű anyagot belélegezve 30 év lappangási idővel komoly légúti, vagy tüdőbetegség alakulhat ki. A dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban a mérések szerint nem volt még azbeszt-szivárgás, a levegő vizsgálata során határértéken belül volt minden adatunk – emelte ki Kovács Géza. Ennek ellenére természetesen égetően fontos probléma volt a szigetelés kezelése, de nem találtunk uniós, illetve más pályázati lehetőséget. Ráadásul több mint 200 milliós beruházás lett volna az azbeszt felület eltávolítása, így ezt az önkormányzattal karöltve sem tudtuk felvállalni. Ekkor találtunk egy olyan technológiát, amit 30 éve sikerrel végeznek Európa szerte: kapszulázásnak hívják. Erős pormentesítést követően helyezik el a kapszulát az azbeszttel borított részen és a talajmozgást, hőingadozást is maximálisan követi a védő felület.
A fedezetünk az önkormányzat segítségével megvan a munkához és reméljük, hogy a Körcsarnok a jövőben minden elvárásnak megfelel majd. Nem szeretnénk azonban itt megállni, tudjuk, hogy korszerűsíteni kell a világítást és a több évtizede elkészült, mára már igen kényelmetlen padozatot is. Az azbesztmentesítés miatt az álmennyezethez eddig nem nyúlhattunk, most azonban a nyári leállás idején elindulhat az Egri Önkormányzat és a Városi Sportiskola összefogásával a világítás cseréje. A padozatot a tervek szerint székekre cserélnénk, kulturált, igényes környezetet biztosító műanyag ülések kerülnének a Körcsarnokba. Most pályázati lehetőségeket is keresünk ennek finanszírozására.
ZentaiL
Képek: Zagyi Tibor
Miről is van szó?
Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl.: fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az azbesztiozis megbetegedésen túl a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza. A bányászat során az ivóvíz bázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották.
A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazások megszüntetését, a már beépített azbeszt tartalmú anyagok eltávolítását.
Mi a helyzet az egri sportcsarnokban?
A szigetelést régen azbeszttel végezték, egy idő után mállani kezd, ez igen veszélyes, hiszen a porszerű anyagot belélegezve 30 év lappangási idővel komoly légúti, vagy tüdőbetegség alakulhat ki. A dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban a mérések szerint nem volt még azbeszt-szivárgás, a levegő vizsgálata során határértéken belül volt minden adatunk – emelte ki Kovács Géza. Ennek ellenére természetesen égetően fontos probléma volt a szigetelés kezelése, de nem találtunk uniós, illetve más pályázati lehetőséget. Ráadásul több mint 200 milliós beruházás lett volna az azbeszt felület eltávolítása, így ezt az önkormányzattal karöltve sem tudtuk felvállalni. Ekkor találtunk egy olyan technológiát, amit 30 éve sikerrel végeznek Európa szerte: kapszulázásnak hívják. Erős pormentesítést követően helyezik el a kapszulát az azbeszttel borított részen és a talajmozgást, hőingadozást is maximálisan követi a védő felület.
ZentaiL
Képek: Zagyi Tibor