Szomorú, keserű búcsút vesz Egertől két ismert és igen ponterős kosárlabdázónk, Ughy Albert "Buci" és Zsíros Gábor is. Egyikük önként távozik és a Salgótarján együttesénél az élvonalban szerepel majd, a másik játékost sokkoló hatással érte a hír, hogy nincs már helye az EKF-EGER-nél, Zsiga nagy valószínűséggel NBII-ben folytatja. A távozás azért igen fájdalmas, mert bár az egyik oldalon önként vállalt, mégis mindkét sportolónál kényszerű. Ughy elmondása szerint hosszú távra tervezett Egerben, többet és jobbat akart, de ezek a tervek más szakmai irányítással lettek volna elérhetők. Zsíros Gábor pedig közölte: a sajtóból tudta meg, hogy vége a hat éves közös munkának. Az AgriaSportnak előbb Ughy Buci nyilatkozott távozásának okairól.
Interjúnk meghallgatható itt -
Mielőtt belekezdenénk, áruld el, hogy van a lábad...
Jól vagyok, köszönöm, a lábam már hajlik rendesen, lábsúllyal edzek, uszodába járok, jövő héttől kocoghatok.
Ennek örülünk és további gyógyulást kívánunk. Az örömöt beárnyékolja egri részről, hogy ősztől már nem a mi csapatunkat erősíted. Te döntöttél így, mi vezetett ehhez az elhatározáshoz?
Nyilván, egy játékos álma az, hogy a legmagasabb osztályban játsszon. Ezt a lehetőséget most megkaptam a salgótarjáni csapattól, amit ezúton is köszönök nekik. Nagy szeretettel fogad a csapat, a közönség is, nem fogom ott rosszul érezni magam. A dolog másik fele az egri történet: igen hosszadalmas. Azon gondolkodtam, hogy szeretném Egerben befejezni a pályafutásomat, majd a gárdánál dolgozni segítőként. Sok olyan dolog történt azonban az EKF-HÉSZ-EGER-nél az elmúlt félévben, ami nekem, mint játékosnak nem volt szimpatikus. Több dologgal nem értettem egyet, ebbe persze beleszólásom nem volt, nincs is. Megjegyezném, hogy Széles-Kovács Gyulával nem tudok, nem tudtam volna együtt dolgozni. Edzőkérdésben szerettem volna továbblépést, nyugodtan mondhatom, hogy ez a csapat véleménye is volt egyben. Az Egerből való távozásom tehát leginkább ehhez köthető.
Hosszú távra terveztél Egerben - mondod. Ha edzőcsere lett volna Egerben, lehet, hogy visszautasítod a nógrádiak meghívóját az A-csoportba és itt maradsz?
Pontosan erről van szó, ha a dolgok másképpen alakulnak, igen komoly mérlegelés tárgya lett volna a Wamsler SE megtisztelő hívása, szemben az egri terveimmel. Nem csak játszani szerettem volna itt, hanem egy igazi kosárlabda élet beindításánál segédkezni: végezni a klubnál az ügyes-bajos dolgokat, összeköttetést képezni az utánpótlás és a felnőtt együttes között. Erre nem volt lehetőségem, úgy néz ki, hogy nem szerették volna, ha én bármiben is segítek, vagy beleszólok a dolgokba.
Ezek szerint viharos körülmények között távozol most az egri csapattól, vagy esetleg neheztelsz egyes személyekre?
A dolgot másként fognám meg: van három ember, akiknek nagyon sokat köszönök. Szeleczki János, Varró Géza és Orosz Béla uraknak nagy köszönettel tartozom, annak idején ők hoztak vissza a városba, úgy érzem a múltban és a jövőben is mindent megtettek, illetve megtettek volna azért, hogy én Egerben maradjak, folytassam a kosárlabda pályafutást minden téren. A vezetőség másik oldala úgy látszik, nem így gondolta. Nem akartam belemenni különösebb vitákba, hogy mit miért gondolnak, a döntés így számomra egyértelművé vált.
Az átalakulóban lévő egri csapatról nyilván nem tiszted nyilatkozni, de társaid, akik még gondolkodnak, véleményed szerint milyen eséllyel döntenek az EKF-EGER mellett?
Nagyon sajnálom, hogy Zsíros Gábortól ilyen módon vált el a klub, azt gondolom, hogy egy játékosnak hat év szolgálat után nem biztos, hogy a sajtóból kellene megtudnia, hogy nem tartanak rá igényt. Ebbe sem tisztem persze beleszólni, inkább annyit jegyeznék még meg, hogy tudomásom szerint Gál Krisztián is Salgótarjánba szerződik az egri alakulattól. A jövő egri csapatáról még nem tudok semmi közelebbit, néhányukról mondhatom, hogy egészen jó barátaim. Szurkolok nekik, hogy jól szerepeljenek. Fontosnak tartom viszont és remélem is, hogy az új edző érkezésével egy új lendületet kap az egri kosárlabda, nagyon lelkes, fiatal edzőről van szó, mindenképpen nagyon jó dolog, hogy Váczi Péter Egerbe érkezett.
Sokan szeretnek, tisztelnek téged a városban, mit üzensz a drukkereknek ezen a csatornán?
Sok időt töltöttem Egerben, sok szurkolót ismerek. Nagyon hálás vagyok nekik, mert leginkább pozitívan közelítettek felém. Persze, volt negatív hang is, de ebből le kellett vonni a megfelelő következtetéseket. Nekik is köszönet tehát, mint ahogyan a vezetőségnek is és mindenkinek, aki az egri kosárlabdáért tesz, vagy szeretne tenni. Örülnék, ha ismét feljebb léphetne a csapat és egyszer megint telt házas meccsek legyenek, mint annak idején.
Zsíros Gábor hat év után távozik Egerből, igen keserű szájízzel...
Ughy Buci említette, hogy bennünket olvasva tudtad meg a hírt...
Valóban. Nem nagyon tudok mit mondani, nem kaptam semmilyen hivatalos megkeresést, senki nem hívott, nem írt, személyesen pláne nem keresett. Az Interneten olvastam, hogy már nem kellek Egerben. Ez az eljárás mindent elárul a vezetőkről, így nem is bánom, hogy távozom a csapattól. Úgy látszik, kevés volt az itt eltöltött 6 év, 300 meccs és 4000 dobott pont egy méltó búcsúhoz...
A mostani szezonod nem sikerült a legjobban, ez lehet az elbocsátás oka, vagy a korábban az elnökség által említett nem sportszerű viselkedés?
Nos, nem magyarázkodásképpen, de ha valaki figyelt, láthatta, hogy szinte minden meccsen az első öt perc után lecseréltek. Így nehéz jól teljesíteni, és tényleg nem a kifogásokat keresem. A Szeged ellen, amikor sok lehetőséget kaptam, az első 15 pontból 12-t dobtam, más játékosnak nem kellett ennyit tennie ahhoz, hogy megfelelő játékidőt kapjon. A másik oldalra: szerintem nem volt kirívó a viselkedésem, sem a pályán, sem pályán kívül, de bármi is legyen az indok, nem bánt annyira, mint maga az eljárás. Nagyon szomorú, hogy ez így végződik. Bár egy hete Buci egy beszélgetésben utalt arra, hogy szerinte mit várhatok, a vezetőségből senki nem közölt velem semmit és a sajtóból kellett értesülnöm a kirúgásomról.
Van hirtelen más lehetőséged?
Ennyi idő alatt nyilván nem kerestek csapatok, de itthon, Mezőberényben nagy erőkkel hívnak. Lelkes, odaadó csapat van itt, amely az NBII-ben szerepel, valószínű tehát, hogy itt folytatom és Budapesten lakom és dolgozom majd.
ZentaiL
Képek: Zagyi Tibor
Interjúnk meghallgatható itt -
Mielőtt belekezdenénk, áruld el, hogy van a lábad...
Jól vagyok, köszönöm, a lábam már hajlik rendesen, lábsúllyal edzek, uszodába járok, jövő héttől kocoghatok.
Ennek örülünk és további gyógyulást kívánunk. Az örömöt beárnyékolja egri részről, hogy ősztől már nem a mi csapatunkat erősíted. Te döntöttél így, mi vezetett ehhez az elhatározáshoz?
Nyilván, egy játékos álma az, hogy a legmagasabb osztályban játsszon. Ezt a lehetőséget most megkaptam a salgótarjáni csapattól, amit ezúton is köszönök nekik. Nagy szeretettel fogad a csapat, a közönség is, nem fogom ott rosszul érezni magam. A dolog másik fele az egri történet: igen hosszadalmas. Azon gondolkodtam, hogy szeretném Egerben befejezni a pályafutásomat, majd a gárdánál dolgozni segítőként. Sok olyan dolog történt azonban az EKF-HÉSZ-EGER-nél az elmúlt félévben, ami nekem, mint játékosnak nem volt szimpatikus. Több dologgal nem értettem egyet, ebbe persze beleszólásom nem volt, nincs is. Megjegyezném, hogy Széles-Kovács Gyulával nem tudok, nem tudtam volna együtt dolgozni. Edzőkérdésben szerettem volna továbblépést, nyugodtan mondhatom, hogy ez a csapat véleménye is volt egyben. Az Egerből való távozásom tehát leginkább ehhez köthető.
Hosszú távra terveztél Egerben - mondod. Ha edzőcsere lett volna Egerben, lehet, hogy visszautasítod a nógrádiak meghívóját az A-csoportba és itt maradsz?
Pontosan erről van szó, ha a dolgok másképpen alakulnak, igen komoly mérlegelés tárgya lett volna a Wamsler SE megtisztelő hívása, szemben az egri terveimmel. Nem csak játszani szerettem volna itt, hanem egy igazi kosárlabda élet beindításánál segédkezni: végezni a klubnál az ügyes-bajos dolgokat, összeköttetést képezni az utánpótlás és a felnőtt együttes között. Erre nem volt lehetőségem, úgy néz ki, hogy nem szerették volna, ha én bármiben is segítek, vagy beleszólok a dolgokba.
A dolgot másként fognám meg: van három ember, akiknek nagyon sokat köszönök. Szeleczki János, Varró Géza és Orosz Béla uraknak nagy köszönettel tartozom, annak idején ők hoztak vissza a városba, úgy érzem a múltban és a jövőben is mindent megtettek, illetve megtettek volna azért, hogy én Egerben maradjak, folytassam a kosárlabda pályafutást minden téren. A vezetőség másik oldala úgy látszik, nem így gondolta. Nem akartam belemenni különösebb vitákba, hogy mit miért gondolnak, a döntés így számomra egyértelművé vált.
Az átalakulóban lévő egri csapatról nyilván nem tiszted nyilatkozni, de társaid, akik még gondolkodnak, véleményed szerint milyen eséllyel döntenek az EKF-EGER mellett?
Nagyon sajnálom, hogy Zsíros Gábortól ilyen módon vált el a klub, azt gondolom, hogy egy játékosnak hat év szolgálat után nem biztos, hogy a sajtóból kellene megtudnia, hogy nem tartanak rá igényt. Ebbe sem tisztem persze beleszólni, inkább annyit jegyeznék még meg, hogy tudomásom szerint Gál Krisztián is Salgótarjánba szerződik az egri alakulattól. A jövő egri csapatáról még nem tudok semmi közelebbit, néhányukról mondhatom, hogy egészen jó barátaim. Szurkolok nekik, hogy jól szerepeljenek. Fontosnak tartom viszont és remélem is, hogy az új edző érkezésével egy új lendületet kap az egri kosárlabda, nagyon lelkes, fiatal edzőről van szó, mindenképpen nagyon jó dolog, hogy Váczi Péter Egerbe érkezett.
Sokan szeretnek, tisztelnek téged a városban, mit üzensz a drukkereknek ezen a csatornán?
Sok időt töltöttem Egerben, sok szurkolót ismerek. Nagyon hálás vagyok nekik, mert leginkább pozitívan közelítettek felém. Persze, volt negatív hang is, de ebből le kellett vonni a megfelelő következtetéseket. Nekik is köszönet tehát, mint ahogyan a vezetőségnek is és mindenkinek, aki az egri kosárlabdáért tesz, vagy szeretne tenni. Örülnék, ha ismét feljebb léphetne a csapat és egyszer megint telt házas meccsek legyenek, mint annak idején.
Zsíros Gábor hat év után távozik Egerből, igen keserű szájízzel...
Valóban. Nem nagyon tudok mit mondani, nem kaptam semmilyen hivatalos megkeresést, senki nem hívott, nem írt, személyesen pláne nem keresett. Az Interneten olvastam, hogy már nem kellek Egerben. Ez az eljárás mindent elárul a vezetőkről, így nem is bánom, hogy távozom a csapattól. Úgy látszik, kevés volt az itt eltöltött 6 év, 300 meccs és 4000 dobott pont egy méltó búcsúhoz...
A mostani szezonod nem sikerült a legjobban, ez lehet az elbocsátás oka, vagy a korábban az elnökség által említett nem sportszerű viselkedés?
Nos, nem magyarázkodásképpen, de ha valaki figyelt, láthatta, hogy szinte minden meccsen az első öt perc után lecseréltek. Így nehéz jól teljesíteni, és tényleg nem a kifogásokat keresem. A Szeged ellen, amikor sok lehetőséget kaptam, az első 15 pontból 12-t dobtam, más játékosnak nem kellett ennyit tennie ahhoz, hogy megfelelő játékidőt kapjon. A másik oldalra: szerintem nem volt kirívó a viselkedésem, sem a pályán, sem pályán kívül, de bármi is legyen az indok, nem bánt annyira, mint maga az eljárás. Nagyon szomorú, hogy ez így végződik. Bár egy hete Buci egy beszélgetésben utalt arra, hogy szerinte mit várhatok, a vezetőségből senki nem közölt velem semmit és a sajtóból kellett értesülnöm a kirúgásomról.
Van hirtelen más lehetőséged?
Ennyi idő alatt nyilván nem kerestek csapatok, de itthon, Mezőberényben nagy erőkkel hívnak. Lelkes, odaadó csapat van itt, amely az NBII-ben szerepel, valószínű tehát, hogy itt folytatom és Budapesten lakom és dolgozom majd.
ZentaiL
Képek: Zagyi Tibor