Remélhetőleg visszatér a látványos kötöttfogás. Az új szabályok kivezethetik a zsákutcából a birkózás e fajtáját, mert az olimpiai közvetítéseket végigszurkoló átlagnéző szerint is ott volt. A menetek első perce gyakran unalomba fulladt, általában 0:0-ra végződött. Akkor aztán jött a golyóhúzás, a lutri, hogy melyik versenyző legyen a kedvezményezett. A térdelő helyzetben aztán a védekezés volt a lényeg, ami szintén kevés esztétikai élményt nyújt a közönségnek. De ennek vége lesz, legalább is ezen ügyködnek az illetékesek. Ráfér a sportágra az újítás, olimpiai és világbajnokok tiltakoztak a korábbi rendszer ellen. A szombathelyi Golden Grand Prix-t a nemzetközi szövetség tesztversenynek jelölte ki. A viadal az új szabályok nyilvános bemutatkozása, egyben az egyik vizsgája volt.
Hogyan nézett ki egy kötöttfogású mérkőzés a legutóbbi Golden Grand Prix-n?
1. A győzelemért 2 kétperces menetet kell megnyerni. Ha két menet után 1:1 az állás, a harmadik két perc dönt.
2. Egy menetben a korábbi egy helyett másfél percig tart az álló helyzetű birkózás, és mindössze fél perc jut a térdelő helyzetre. Ha 0:0 az eredmény, akkor az első menetben az alacsonyabb sorsolási számú, tehát piros mezt viselő versenyző a kedvezményezett, ami a második menetben automatikusan átszáll a kékmezesre.
3. Ha a harmadik menet első másfél perce is döntetlen, akkor az a birkózó kapja a kedvezményezettséget, amelyik addig több akciópontot ért el. Ha ez a pontszám is döntetlen, akkor – de csakis akkor – kisorsolják, hogy kié a kedvezmény.
4. Ha a másfél perc alatt akció születik, akkor az a versenyző lesz a kedvezményezett a menet utolsó negyedében, amelyiknek több akciópontja van. Ellentétben a korábbi szabállyal, a sikeresen kivédekezett térdelő helyzetért nem adnak pontot. Vagyis ha az egyik birkózó 1:0-ra vezet, fél percre leküldik az ellenfelét, aki azonban most már pusztán azzal, hogy nem hajtanak végre rajta akciót, nem egyenlít.
A változást alapvetően az állásban folyó birkózásra adott plusz fél perc hozza. A tapasztalatok szerint ugyanis a folyamatos küzdelem ötvenedik másodperce táján már törvényszerűen fellép bizonyos oxigénadósság, kinek több, kinek kevesebb, és az persze a felkészültebb, állóképesebb versenyzőnek kedvez. Az előző szabály által adott egy percet még közepes képességű versenyzők is ki tudták bekkelni, a plusz fél perc azonban új helyzetet teremt. Törvényszerűen nyit utat a dobásoknak, az akcióknak. És ez az állóképességben és technikai felkészültségben hagyományosan erős magyar kötöttfogás számára előnyös.
A korábbi rendszert hiba lenne kárhoztatni, tévedésnek minősíteni, mert...
...kivette a bírók kezéből az eredmény alakításának a lehetőségét: már nem ők dönthették el – intéssel, büntető ponttal –, hogy ki nyerjen a két, azonos erőt, tudást képviselő versenyző közül;
...a kezdeti időszakban (láthattuk ezt a 2005. évi budapesti vébén) nagyot lendített a kötöttfogáson, látványossá tette. De a versenyző (és az edző) nem a sportág népszerűsítésében érdekelt elsősorban, hanem győzni akar. Ezért a szabályok által felszínre hozott, látványos technikai elemekkel (például a nagy ívű, fordított emelésekkel) szemben óriási energiákat mozgósított a védekezés tökéletesítésére. Az eredmény az ismert patthelyzet lett;
...a birkózásban (és más küzdősportokban) a folyamatos szabályváltozás nem a kapkodás jele; a fenti példa is indokolja az állandó finomhangolást.
Rozsnaki Gábor
forrás és fotók: birkozoszov.hu
Hogyan nézett ki egy kötöttfogású mérkőzés a legutóbbi Golden Grand Prix-n?
1. A győzelemért 2 kétperces menetet kell megnyerni. Ha két menet után 1:1 az állás, a harmadik két perc dönt.
2. Egy menetben a korábbi egy helyett másfél percig tart az álló helyzetű birkózás, és mindössze fél perc jut a térdelő helyzetre. Ha 0:0 az eredmény, akkor az első menetben az alacsonyabb sorsolási számú, tehát piros mezt viselő versenyző a kedvezményezett, ami a második menetben automatikusan átszáll a kékmezesre.
3. Ha a harmadik menet első másfél perce is döntetlen, akkor az a birkózó kapja a kedvezményezettséget, amelyik addig több akciópontot ért el. Ha ez a pontszám is döntetlen, akkor – de csakis akkor – kisorsolják, hogy kié a kedvezmény.
4. Ha a másfél perc alatt akció születik, akkor az a versenyző lesz a kedvezményezett a menet utolsó negyedében, amelyiknek több akciópontja van. Ellentétben a korábbi szabállyal, a sikeresen kivédekezett térdelő helyzetért nem adnak pontot. Vagyis ha az egyik birkózó 1:0-ra vezet, fél percre leküldik az ellenfelét, aki azonban most már pusztán azzal, hogy nem hajtanak végre rajta akciót, nem egyenlít.
A korábbi rendszert hiba lenne kárhoztatni, tévedésnek minősíteni, mert...
...kivette a bírók kezéből az eredmény alakításának a lehetőségét: már nem ők dönthették el – intéssel, büntető ponttal –, hogy ki nyerjen a két, azonos erőt, tudást képviselő versenyző közül;
...a kezdeti időszakban (láthattuk ezt a 2005. évi budapesti vébén) nagyot lendített a kötöttfogáson, látványossá tette. De a versenyző (és az edző) nem a sportág népszerűsítésében érdekelt elsősorban, hanem győzni akar. Ezért a szabályok által felszínre hozott, látványos technikai elemekkel (például a nagy ívű, fordított emelésekkel) szemben óriási energiákat mozgósított a védekezés tökéletesítésére. Az eredmény az ismert patthelyzet lett;
...a birkózásban (és más küzdősportokban) a folyamatos szabályváltozás nem a kapkodás jele; a fenti példa is indokolja az állandó finomhangolást.
Rozsnaki Gábor
forrás és fotók: birkozoszov.hu