Agria-Sport

Vízilabda - Az ötödik meccs bűvöletében

Pókerparti. Három osztáson túl vagyunk. A partner minden rezdülése ismerős. A center mimikája helyenként színészi alakítása. Nyaktépő védőkkel a háton fogják is a labdát, meg ne is. A produkciókat a két fehér ruhába bújt néző díjazza. Van hogy kétezren tudják, jön a kiállítás, pedig még el sem kezdődött a támadás. A védő ilyenkor hiába jelzi: kérem: Én nem csinálok semmit. Mit miért, következetesség nehezen számon kérhető. Mindig, minden véleményes, akár fordítva is lehetne. A kapusok öröme ha labdát fognak. A levegőbe emelt öklök a gólszerzésnél. A bosszantó hibák. Két jó pólósokból álló gárda. Csak az egyik lehet aranyérmes. Egyik ünnepelhet, címvédés, vagy az Eger történelmet ír. Péntek, 20.00 óra. Budapesten.

A lélektani pályaelőny a Vasasnál van. De hétfőn láttuk mit ér a statisztika. A másfél éves veretlenség. Ha nem megy a játék, jobban és szerencsésebben játszik az ellenfél nincs ellenszer. Nyerhet-e az Eger a Komjádiban? Ha a Magyar Kupa döntőhöz hasonló elszántsággal és pontossággal pólóznak, akkor biztosan. Ünnepre készülnek az angyalföldiek. Nekik egy lépés a bajnokavatás, nekünk kettő. Ha nyertünk volna hétfőn, az sem jelentett volna garanciát az aranyéremre, így lefordítva a vereségünk sem jelenti, hogy a sporttörténelmi ezüstérem járna nekünk. A fővárosban gyakran halljuk viszont: az Eger nagyszerű évet zárt, elégedjenek meg a bajnoki ezüstéremmel. A sportban és az életben is mindig a legtöbbre kell törekedni. Két egy gólos győzelemmel a legfényesebb érem kerülhetne a nyakakba. Az előzetes hírek szerint sok jövés-menés lesz a csapatoknál. Ennek a gárdának egy vagy két meccse van hátra. Szép győzelmekkel lehetne megkoronázni az idei sikereket. Rezzenéstelen arccal, mint a pókerben most nekünk jönnek a jobb lapok. Két jó csapat közül mi legyünk a jobbak. Ötödik meccsre vágyunk. Így lenne szép az évadzárás.

Bajzát Rafael

FOTÓ: Zagyi Tibor

Vissza