Tizenhétévesen indult az 1924-es olimpián, Amszterdamban ezüstérmes, Los Angelesben bornzérmes az egri Bárány István. Az örökös bajnok, Európában először úszott 100 méter gyorson 1 percen belül. Ma, december 20-án lenne 100 éves Bárány István, a legendás sprinter, aki a Tarzan filmek hősével Johnny Weissmüllerrel csatázott az aranyéremért. Összesen 27 magyar bajnoki diadal és 18 országos rekord gyarapítja a dicsőséglistáját. Nevét viseli a 82 éves uszoda, amelyet édesapja, Bárány Géza valósította meg. Az 1925. június 1-jén felavatott létesítmény Közép-Európa első ilyen építményének számított. A város díszpolgárának földi hamvait utolsó kívánságaként az Egri Sportmúzeum falába helyezték el. A MOB Hagyományőrző Bizottsága megemlékezett a kivételes sportember születésnapjáról
Sportpályafutását befejezve Budapesten alapított családot, gyermekei születtek, és mint jogot végzett, jól képzett egyéniség dolgozott a külügyminisztériumban, majd a Fővárosházán. Az úszók kapitányaként 1936-os berlini olimpián nagyban hozzájárult Csík Ferenc bajnoki sikeréhez.
Kiemelkedő, szervező munkájának eredménye az 1958-as budapesti Európa-bajnokság rendezésének elnyerése, megszervezése és lebonyolítása. Sok gyermeket tanított meg úszni, számtalan szakirodalmi munkája közül pedig kiemelkedik a „Versenyben Tarzannal” című kötet. Neve felbecsülhetetlen értéket jelent a világ úszó sporttörténetében.
Bárány Istvánról
1926-ban végzett a Bécsi Kereskedelmi Akadémián. 1925-től az egri érseki jogakadémia hallgatója volt, majd 1930-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogi doktori oklevelet szerzett. 1928-tól 1930-ig a párizsi Alliance Française, illetve a Hautes Internationales hallgatója volt. 1956-ban a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézetében úszó edzői, 1961-ben úszó mesteredzői képesítést szerzett.
Sportolói pályafutása
1920-tól a MOVE Egri SE úszója és vízilabdázója volt. Kiemelkedő sporteredményeit úszásban érte el. 1924-től 1932-ig szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban 100 méteres gyorsúszásban elért eredményeivel vált ismertté. Az 1926. évi Európa-bajnokságon a számban aranyérmet nyert és ezzel ő lett a magyar úszósport első Európa-bajnoka. Később még két egyéni és egy váltó Európa-bajnoki címet szerzett. 1928 és 1930 között háromszor döntötte meg a száz méteres gyorsúszás Európa-csúcsát. Ő az első európai úszó, aki a távot egy percen belül tette meg. 1930-ban 200 méteres gyorsúszásban is Európa-rekordot úszott. Három olimpián vett részt, 1928-ban legjobb európaiként szorult az egyesült államokbeli Johnny Weissmüller mögött a második helyre. Az 1932. évi olimpián – elsősorban az anyagi nehézségek miatt vállalt bemutatóversenyek miatt – nem tudott képességeinek megfelelően szerepelni. Számos nemzetközi versenyen végzett az első helyen, 1925 és 1930 között öt alkalommal lett a párizsi Grand Prix győztese. Pályafutása alatt összesen huszonhét magyar bajnoki címet szerzett, 1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet. Az aktív sportolástól 1932-ben vonult vissza.
Bár nem nyert olimpiai bajnoki címet, a magyar úszás nagy egyéniségei között tartják számon. 1978-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
Sporteredményei
* olimpiai 2. helyezett:
o 1928, Amszterdam: 100 m gyors (59,8)
* olimpiai 3. helyezett:
o 1932, Los Angeles: 4×200 m gyorsváltó (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Wannie András)
* olimpiai 4. helyezett:
o 1928, Amszterdam: 4×200 m gyorsváltó (9:57 – Tarródy Géza, Wannie András, Wannie Rezső)
Európa-bajnokságokon
* négyszeres Európa-bajnok:
o 1926, Budapest: 100 m gyors (1:01)
o 1931, Párizs:
+ 100 m gyors (59,8)
+ 400 m gyors (5:04)
+ 4×200 m gyorsváltó (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Wannie András)
* kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett:
o 1926, Budapest: 4×200 m gyorsváltó (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Tarródy Géza, Wannie András)
o 1927, Bologna: 100 m gyors (1:03,2)
* Európa-bajnoki 3. helyezett:
o 1927, Bologna: 4×200m gyorsváltó (10:03,6 – Tarródy Géza, Wannie András, Wannie Rezső)
Nemzeti és nemzetközi bajnokságokon
* ötszörös Grand Prix- győztes:
o 100 m gyors: 1925–1927, 1929, 1930
* angol bajnok:
o 100 yard gyors: 1925
* huszonhétszeres magyar bajnok:
o 100 m gyors: 1925–1932
o 200 m gyors: 1926–1932
o 400 m gyors: 1931, 1932
o 4×200 m gyors: 1924–1929, 1931
o 3×100 m vegyes: 1924, 1928, 1929
Európa-csúcsai
* 100 m gyors: 1928: 59,8 ; 1929: 58,6 ; 1931: 58,4
* 200 m gyors: 1930: 2:16,0
Sportvezetői és edzői pályafutása
1933-tól – Kugler Sándort váltva – a magyar válogatott csapatkapitánya lett. A magyar úszók az ő irányítása alatt vettek részt a berlini olimpián. A posztot 1939-ben Csik Ferencnek adta át. A második világháború után a Sportlétesítmények Vállalat alkalmazottja lett. Az 1950-es években kiemelkedő érdemeket szerzett a magyarországi csoportos úszásoktatás megvalósításában. 1956-tól 1960-ig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára volt. Az 1960-as években sporttanfolyamokat vezetett.
Szakírói pályafutása
Már aktív sportolóként jelent meg úszással kapcsolatos szakkönyve. 1930-tól 1943-ig a Pesti Napló sportrovatának munkatársaként is tevékenykedett. 1939-ben megalapította a Képes Sport című lapot, amelynek 1944-ig főszerkesztője volt. Az 1950-es évek közepén a Főiskolai Sport című lapot szerkesztette. Az 1957-ben megjelent, A gyermekek úszásoktatása című könyvét angol, lengyel, német és orosz nyelvre is lefordították. 1960-tól 1964-ig a Sport és Tudomány című lap tördelőszerkesztője, 1966-tól 1990-ig az Úszósport című lap felelős szerkesztője volt. Élete utolsó éveire is aktív maradt, 1991-től a Vizipóló című lapot szerkesztette, illetve a Révai Új Lexikona munkatársa lett.
Főbb művei
* A sportszerű úszás (Budapest, 1929)
* Az úszásoktatás elmélete (Budapest, 1934)
* A berlini olimpia zsebkönyve (Budapest, 1936)
* A tömeges úszásoktatás (Budapest, 1954)
* A magyar úszósport útja (Budapest, 1955)
* A gyermekek úszásoktatása (Budapest, 1957)
* Az úszás, műugrás, vízilabdázás kézikönyve
* Úszás, műugrás, vízilabdázás
* Szerelmes bajnokok
* Versenyben Tarzannal: Bárány István sporttörténetei
Sportpályafutását befejezve Budapesten alapított családot, gyermekei születtek, és mint jogot végzett, jól képzett egyéniség dolgozott a külügyminisztériumban, majd a Fővárosházán. Az úszók kapitányaként 1936-os berlini olimpián nagyban hozzájárult Csík Ferenc bajnoki sikeréhez.
Kiemelkedő, szervező munkájának eredménye az 1958-as budapesti Európa-bajnokság rendezésének elnyerése, megszervezése és lebonyolítása. Sok gyermeket tanított meg úszni, számtalan szakirodalmi munkája közül pedig kiemelkedik a „Versenyben Tarzannal” című kötet. Neve felbecsülhetetlen értéket jelent a világ úszó sporttörténetében.
Bárány Istvánról
1926-ban végzett a Bécsi Kereskedelmi Akadémián. 1925-től az egri érseki jogakadémia hallgatója volt, majd 1930-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogi doktori oklevelet szerzett. 1928-tól 1930-ig a párizsi Alliance Française, illetve a Hautes Internationales hallgatója volt. 1956-ban a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézetében úszó edzői, 1961-ben úszó mesteredzői képesítést szerzett.
Sportolói pályafutása
1920-tól a MOVE Egri SE úszója és vízilabdázója volt. Kiemelkedő sporteredményeit úszásban érte el. 1924-től 1932-ig szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban 100 méteres gyorsúszásban elért eredményeivel vált ismertté. Az 1926. évi Európa-bajnokságon a számban aranyérmet nyert és ezzel ő lett a magyar úszósport első Európa-bajnoka. Később még két egyéni és egy váltó Európa-bajnoki címet szerzett. 1928 és 1930 között háromszor döntötte meg a száz méteres gyorsúszás Európa-csúcsát. Ő az első európai úszó, aki a távot egy percen belül tette meg. 1930-ban 200 méteres gyorsúszásban is Európa-rekordot úszott. Három olimpián vett részt, 1928-ban legjobb európaiként szorult az egyesült államokbeli Johnny Weissmüller mögött a második helyre. Az 1932. évi olimpián – elsősorban az anyagi nehézségek miatt vállalt bemutatóversenyek miatt – nem tudott képességeinek megfelelően szerepelni. Számos nemzetközi versenyen végzett az első helyen, 1925 és 1930 között öt alkalommal lett a párizsi Grand Prix győztese. Pályafutása alatt összesen huszonhét magyar bajnoki címet szerzett, 1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet. Az aktív sportolástól 1932-ben vonult vissza.
Bár nem nyert olimpiai bajnoki címet, a magyar úszás nagy egyéniségei között tartják számon. 1978-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
Sporteredményei
* olimpiai 2. helyezett:
o 1928, Amszterdam: 100 m gyors (59,8)
* olimpiai 3. helyezett:
o 1932, Los Angeles: 4×200 m gyorsváltó (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Wannie András)
* olimpiai 4. helyezett:
o 1928, Amszterdam: 4×200 m gyorsváltó (9:57 – Tarródy Géza, Wannie András, Wannie Rezső)
Európa-bajnokságokon
* négyszeres Európa-bajnok:
o 1926, Budapest: 100 m gyors (1:01)
o 1931, Párizs:
+ 100 m gyors (59,8)
+ 400 m gyors (5:04)
+ 4×200 m gyorsváltó (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Wannie András)
* kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett:
o 1926, Budapest: 4×200 m gyorsváltó (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Tarródy Géza, Wannie András)
o 1927, Bologna: 100 m gyors (1:03,2)
* Európa-bajnoki 3. helyezett:
o 1927, Bologna: 4×200m gyorsváltó (10:03,6 – Tarródy Géza, Wannie András, Wannie Rezső)
Nemzeti és nemzetközi bajnokságokon
* ötszörös Grand Prix- győztes:
o 100 m gyors: 1925–1927, 1929, 1930
* angol bajnok:
o 100 yard gyors: 1925
* huszonhétszeres magyar bajnok:
o 100 m gyors: 1925–1932
o 200 m gyors: 1926–1932
o 400 m gyors: 1931, 1932
o 4×200 m gyors: 1924–1929, 1931
o 3×100 m vegyes: 1924, 1928, 1929
Európa-csúcsai
* 100 m gyors: 1928: 59,8 ; 1929: 58,6 ; 1931: 58,4
* 200 m gyors: 1930: 2:16,0
Sportvezetői és edzői pályafutása
1933-tól – Kugler Sándort váltva – a magyar válogatott csapatkapitánya lett. A magyar úszók az ő irányítása alatt vettek részt a berlini olimpián. A posztot 1939-ben Csik Ferencnek adta át. A második világháború után a Sportlétesítmények Vállalat alkalmazottja lett. Az 1950-es években kiemelkedő érdemeket szerzett a magyarországi csoportos úszásoktatás megvalósításában. 1956-tól 1960-ig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára volt. Az 1960-as években sporttanfolyamokat vezetett.
Szakírói pályafutása
Már aktív sportolóként jelent meg úszással kapcsolatos szakkönyve. 1930-tól 1943-ig a Pesti Napló sportrovatának munkatársaként is tevékenykedett. 1939-ben megalapította a Képes Sport című lapot, amelynek 1944-ig főszerkesztője volt. Az 1950-es évek közepén a Főiskolai Sport című lapot szerkesztette. Az 1957-ben megjelent, A gyermekek úszásoktatása című könyvét angol, lengyel, német és orosz nyelvre is lefordították. 1960-tól 1964-ig a Sport és Tudomány című lap tördelőszerkesztője, 1966-tól 1990-ig az Úszósport című lap felelős szerkesztője volt. Élete utolsó éveire is aktív maradt, 1991-től a Vizipóló című lapot szerkesztette, illetve a Révai Új Lexikona munkatársa lett.
Főbb művei
* A sportszerű úszás (Budapest, 1929)
* Az úszásoktatás elmélete (Budapest, 1934)
* A berlini olimpia zsebkönyve (Budapest, 1936)
* A tömeges úszásoktatás (Budapest, 1954)
* A magyar úszósport útja (Budapest, 1955)
* A gyermekek úszásoktatása (Budapest, 1957)
* Az úszás, műugrás, vízilabdázás kézikönyve
* Úszás, műugrás, vízilabdázás
* Szerelmes bajnokok
* Versenyben Tarzannal: Bárány István sporttörténetei