115-62 arányban nyert az EKF-HÉSZ Gépszolg kosárlabda csapata a legjobb 16 közé jutásért rendezett Magyar Kupa mérkőzésen a Budafok KK ellen. A vendégek állítólag két kulcsemberük nélkül érkeztek Egerbe, no de kérem: egy NBI/B-s gárda valóban megengedheti magának, hogy így sírig alázza magát egy alsóbb osztálybéli együttessel szemben az MK-ban? Furcsa találkozó volt ez, még egy NBII-es rangadónak sem illett be, ezt jól mutatja, hogy a mieink eddigi legsimább győzelmét láthattuk szerda este. A legeredményesebb kosarasunk Ughy volt, aki 25/9-es mutatót ért el.
A nagy sebbel-lobbal beharangozott virtuóz kupacsata elmaradt, helyette egyoldalú találkozót láthatott a 100 néző a Körcsarnokban. A támadóidőt jelző óra az összecsapás elejétől nem működött, de ez egyszer sem okozott gondot a mérkőzésen. A derbi elején nagy hajigálásba burkolózott az egri csapat, különösebb eredmény nélkül elszórtunk vagy 8-10 hármast, ekkor egyedül Zsemlye tartotta a csapatot fontos palánk alatti dupláival. Furcsa, hogy a fiatal, jó adottságokkal rendelkező ellenfélnél igazán jó center nem volt, Rusznák mégsem vonult be a palánk alá, ehelyett bedobóként viselkedett. Magasságát esélyünk sem volt így kihasználni a támadásban, más kérdés, hogy a lepattanók terén később szépen jeleskedett.
Minden esetre a HÉSZ 18-7-es rohanással indított, miután számos labdát szerzett a Budafoktól, végül a 10. perc lezárásánál 24-15-ös, pozitív mérleget vonhattunk.
A második negyedben állandósult az egri fölény, egyértelművé vált, hogy játékosállományunk sokkal erősebb, mint a vendégeké. Ez a tőlük kapott információk szerint annak is köszönhető, hogy két-három meghatározó kosarasuk nem jött el Egerbe. (Miért?)
No mindegy. Tény, hogy a második szakaszban csak büntetőből 10 pontot dobtunk – sok volt a szabálytalanság mindkét oldalon. Centereink ebben a felvonásban már igen jól gyűjtötték a támadó pattanókat, újabb és újabb esélyeket biztosítva a pontszerzésre. A félidőben Széles-Kovács Gyula csapata 49-29 arányban vezetett.
A harmadik szakaszt hatalmas elánnal kezdték a mérkőző felek, kapkodás is előfordult nem egyszer a mieink oldalán is, ám a kezdő pillanatokból mégis Zsírosék jöttek ki jobban: Fazekas és Rusznák teljhatalmú úr volt a trapézon belül és a pontszerzés sem akadozott. Az ellenfél teljesen szétesett még a félidei szünetet megelőzően és a mérkőzés hátralévő idejére már úgy is maradt: képtelenek voltak összeszedett, tudatosságot sugárzó kosárlabdát bemutatni az NBI/B-ben szereplő fővárosiak (kulcsemberek ide, vagy oda…). Védekezésünk ráadásul folyamatosan javult, s a végén már alig volt befejezett budafoki offenzíva. Helyette számtalan egri lerohanást láthatott a publikum. A rivális egy negyedben sem lépte át a 20 pontot, s további pozitívum, hogy a pontszerzésből is mindenki szépen kivette a részét. A negyedik negyedre már 77-48-cal fordultak a csapatok, nem volt kérdés, ki jut tovább. Zsíros három triplával kezdett, Ughy „no-look” passzokkal szórakoztatta magát, társait és a szurkolókat, s minden csereember lehetőséghez jutott az EKF-HÉSZ-ben.
Egy ilyen furcsa kupacsata után marad a kérdés: eléggé felkészültünk-e a három idegenbeli csúcsrangadóra, amely november 23-a és 29-e között vár ránk. A játék sokszor akadozott, Rusznák tényleg többször érthetetlen módon helyezkedett, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy ez is egy 50 pont feletti győzelem volt. Miért hajtotta volna a halálba magát bárki is? Utóbbiban egyébként talán Fazekas Csaba és Petrucsik Krisztián mutatott megint példát. Reménykedjünk…
A találkozóról számokban:
EKF-HÉSZ - Budafok 115-62 (24-15, 25-14, 28-19, 38-14)
Egri pontszerzők:
Kezdők: Ughy 25/9, Rusznák 17, Zsemlye 14, Zsíros 17/9, Petrucsik K. 16/3
Cserék: Fazekas 13, Sütő 6, Szatai 4, Fábián 2, Petrucsik G. 1, Bíró, Klepej
A kupában ott vagyunk a legjobb 16 között, most már igazán rangos ellenfél jöhet csak számításba. Hatalmas eredmény lenne a továbblépés, de egyelőre ne álmodozzunk: a cél a startnál sem az volt, hogy mindenáron bejussunk a nyolc közé, hanem hogy minél tovább meneteljünk és egy kiváló ellenfelet hozzunk Egerbe. Az eddigi riválisok közül egyértelműen ez a Budafok volt a leggyengébb, kíváncsian várjuk a december 11-i sorsolást. Egyébként a Magyar Kupában már volt nyolcaddöntős egy egri csapat: a Fekete Sasok annak idején Carl Mitchell és Hartvich Tamás vezetésével ütötték ki a Szolnokot a Földesi-érában, s a nyolc között az első osztályban is favorit Debreceni Vadkakasoktól szenvedtek csúnya, összesítésben 100 pont fölötti vereséget. Nagy feladat következik tehát, a férfiasság próbája.
(ZE-RO PRESS) Fotók: Zagyi Tibor
A nagy sebbel-lobbal beharangozott virtuóz kupacsata elmaradt, helyette egyoldalú találkozót láthatott a 100 néző a Körcsarnokban. A támadóidőt jelző óra az összecsapás elejétől nem működött, de ez egyszer sem okozott gondot a mérkőzésen. A derbi elején nagy hajigálásba burkolózott az egri csapat, különösebb eredmény nélkül elszórtunk vagy 8-10 hármast, ekkor egyedül Zsemlye tartotta a csapatot fontos palánk alatti dupláival. Furcsa, hogy a fiatal, jó adottságokkal rendelkező ellenfélnél igazán jó center nem volt, Rusznák mégsem vonult be a palánk alá, ehelyett bedobóként viselkedett. Magasságát esélyünk sem volt így kihasználni a támadásban, más kérdés, hogy a lepattanók terén később szépen jeleskedett.
Minden esetre a HÉSZ 18-7-es rohanással indított, miután számos labdát szerzett a Budafoktól, végül a 10. perc lezárásánál 24-15-ös, pozitív mérleget vonhattunk.
A második negyedben állandósult az egri fölény, egyértelművé vált, hogy játékosállományunk sokkal erősebb, mint a vendégeké. Ez a tőlük kapott információk szerint annak is köszönhető, hogy két-három meghatározó kosarasuk nem jött el Egerbe. (Miért?)
No mindegy. Tény, hogy a második szakaszban csak büntetőből 10 pontot dobtunk – sok volt a szabálytalanság mindkét oldalon. Centereink ebben a felvonásban már igen jól gyűjtötték a támadó pattanókat, újabb és újabb esélyeket biztosítva a pontszerzésre. A félidőben Széles-Kovács Gyula csapata 49-29 arányban vezetett.
Egy ilyen furcsa kupacsata után marad a kérdés: eléggé felkészültünk-e a három idegenbeli csúcsrangadóra, amely november 23-a és 29-e között vár ránk. A játék sokszor akadozott, Rusznák tényleg többször érthetetlen módon helyezkedett, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy ez is egy 50 pont feletti győzelem volt. Miért hajtotta volna a halálba magát bárki is? Utóbbiban egyébként talán Fazekas Csaba és Petrucsik Krisztián mutatott megint példát. Reménykedjünk…
A találkozóról számokban:
EKF-HÉSZ - Budafok 115-62 (24-15, 25-14, 28-19, 38-14)
Egri pontszerzők:
Kezdők: Ughy 25/9, Rusznák 17, Zsemlye 14, Zsíros 17/9, Petrucsik K. 16/3
Cserék: Fazekas 13, Sütő 6, Szatai 4, Fábián 2, Petrucsik G. 1, Bíró, Klepej
A kupában ott vagyunk a legjobb 16 között, most már igazán rangos ellenfél jöhet csak számításba. Hatalmas eredmény lenne a továbblépés, de egyelőre ne álmodozzunk: a cél a startnál sem az volt, hogy mindenáron bejussunk a nyolc közé, hanem hogy minél tovább meneteljünk és egy kiváló ellenfelet hozzunk Egerbe. Az eddigi riválisok közül egyértelműen ez a Budafok volt a leggyengébb, kíváncsian várjuk a december 11-i sorsolást. Egyébként a Magyar Kupában már volt nyolcaddöntős egy egri csapat: a Fekete Sasok annak idején Carl Mitchell és Hartvich Tamás vezetésével ütötték ki a Szolnokot a Földesi-érában, s a nyolc között az első osztályban is favorit Debreceni Vadkakasoktól szenvedtek csúnya, összesítésben 100 pont fölötti vereséget. Nagy feladat következik tehát, a férfiasság próbája.
(ZE-RO PRESS) Fotók: Zagyi Tibor