Dr. Kemény Ferenc, az újkori olimpiai eszme egyik elöljárója, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja lesz a középpontban november 16-án pénteken a róla elnevezett egri általános iskolában. A sporttagozatos intézményben Dr. Kemény Ferenc halálának 63. évfordulója alkalmából tartják a sportnapot, melynek kezdő akkordjaként 8.30-kor az olimpikonokról elnevezett iskolák közötti meghívásos teremlabdarúgó torna kezdődik 1995-ben, vagy később született fiúk részvételével a Körcsarnokban. Az 5+1 fős csapatok 1x15 perces körmérkőzéseket játszanak, majd a helyosztók időszakában 1x20 perces csatákat rendeznek.
A tornával párhuzamosan, a hagyományoknak megfelelő módon Dr. Kemény Ferenc előtt koszorúzással is fejet hajtanak. A Brendon-UPC-ZF-Eger OB I-es férfi csapatának edzője, Gerendás György, továbbá a csapat két olimpiai bajnok játékosa, Biros Péter és Szécsi Zoltán lesz 9 órától az intézmény vendége. Az ünnepség a Kemény-emléktáblánál 11.30-kor kezdődik, majd délben a sportember és sportdiplomata nevét viselő egri intézmény diákjai vetélkedőkkel, versenyekkel folytatják a programot. A rendezvények védnöke a Magyar Olimpiai Akadémia és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. A mottó: „Építsünk békésebb, jobb világot a sport, az olimpiai gondolat segítségével!”
Néhány mondat Dr. Kemény Ferencről:
Az 1896. április 6-a és 14-e között Athénban lezajlott I. Olimpiai Játékok magyar sportdiplomácia megszületésére vonatkozó sikereit nem csupán Hajós Alfréd 100 és 1200 m-es gyorsúszásban elért kettős győzelme, Dáni Nándor 800 m-en kivívott 2., Kellner Gyula maratonin valamint Szokolyi Alajos 100 m-es távon elért 3., illetve hármasugrásban szerzett 4. és a méltatlanul elfelejtett Topavicza Momcsiló birkózásban és teniszezésben elért 5. helye biztosította. Az athéni játékok mögött ott állt a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, Berzeviczy Albertnek és titkárának, Kemény Ferencnek a magyar kultuszminisztériummal és ennek „szürke eminenciásával”, gróf Csáky Albinnal közös hallgatólagos manőverezése, amellyel elősegítették Coubertin báró és a görög királyi udvar athéni kormányzatban lévő ellenlábasainak visszaszorítását.
Az athéni játékokon ugyanis a Monarchiából Keményen kívül nem jelent meg a sporthoz valamit is értő számottevő politikus. A cseh származású Jiri Guth Jarkovszkit ugyan beválasztották a NOB-ba, ő azonban nem jutott el Athénbe. A szabadkőműves páholy által ajánlott horvát Franjo Bucsár zágrábi köre felemásan reagált Kemény bekapcsolódást sürgető levelére, Ausztria NOB tagságát pedig csak 1911-ben ismerték el. Nem volt tehát véletlen, hogy a Monarchia részéről csak Keményt érhette az a megtiszteltetés, hogy bekerült a játékok vitás kérdéseit eldöntő öttagú versenybizottságba.
(ZE-RO PRESS)
A tornával párhuzamosan, a hagyományoknak megfelelő módon Dr. Kemény Ferenc előtt koszorúzással is fejet hajtanak. A Brendon-UPC-ZF-Eger OB I-es férfi csapatának edzője, Gerendás György, továbbá a csapat két olimpiai bajnok játékosa, Biros Péter és Szécsi Zoltán lesz 9 órától az intézmény vendége. Az ünnepség a Kemény-emléktáblánál 11.30-kor kezdődik, majd délben a sportember és sportdiplomata nevét viselő egri intézmény diákjai vetélkedőkkel, versenyekkel folytatják a programot. A rendezvények védnöke a Magyar Olimpiai Akadémia és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. A mottó: „Építsünk békésebb, jobb világot a sport, az olimpiai gondolat segítségével!”
Néhány mondat Dr. Kemény Ferencről:
Az 1896. április 6-a és 14-e között Athénban lezajlott I. Olimpiai Játékok magyar sportdiplomácia megszületésére vonatkozó sikereit nem csupán Hajós Alfréd 100 és 1200 m-es gyorsúszásban elért kettős győzelme, Dáni Nándor 800 m-en kivívott 2., Kellner Gyula maratonin valamint Szokolyi Alajos 100 m-es távon elért 3., illetve hármasugrásban szerzett 4. és a méltatlanul elfelejtett Topavicza Momcsiló birkózásban és teniszezésben elért 5. helye biztosította. Az athéni játékok mögött ott állt a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, Berzeviczy Albertnek és titkárának, Kemény Ferencnek a magyar kultuszminisztériummal és ennek „szürke eminenciásával”, gróf Csáky Albinnal közös hallgatólagos manőverezése, amellyel elősegítették Coubertin báró és a görög királyi udvar athéni kormányzatban lévő ellenlábasainak visszaszorítását.
Az athéni játékokon ugyanis a Monarchiából Keményen kívül nem jelent meg a sporthoz valamit is értő számottevő politikus. A cseh származású Jiri Guth Jarkovszkit ugyan beválasztották a NOB-ba, ő azonban nem jutott el Athénbe. A szabadkőműves páholy által ajánlott horvát Franjo Bucsár zágrábi köre felemásan reagált Kemény bekapcsolódást sürgető levelére, Ausztria NOB tagságát pedig csak 1911-ben ismerték el. Nem volt tehát véletlen, hogy a Monarchia részéről csak Keményt érhette az a megtiszteltetés, hogy bekerült a játékok vitás kérdéseit eldöntő öttagú versenybizottságba.
(ZE-RO PRESS)