Agria-Sport

Történelmet írt Szerdahelyen a korábbi egri edző

KÉZILABDA - Utolsó hazai mérkőzését játszotta a közös cseh és szlovák női kézilabda-bajnokságban, a Mol Extraligában a Dunaszerdahely. A listavezető csallóközi csapat ellenfele a sereghajtó, a 20 fordulóban mindössze egy pontot gyűjtő Tatran Stupava volt. A házigazdák számára a tét történetük első Mol Extraliga-bajnoki címének megszerzése volt; ehhez nyernie kellett a HC DAC-nak, ami a stomfaiak játékerejének ismeretében kötelező ujjgyakorlatnak ígérkezett. Korábban az egri Eszterházy SC csapatát is irányító Debre Viktor együttese végül 43-18-ra győzött, s az utolsó forduló eredményétől függetlenül a közös liga bajnoka lett. A remélt bajnokavatás, amely egyúttal a város történelmének első csapatbajnoki aranyát jelentette, nem csak a helybelieket mozgatta meg: a helyszínen tekintette meg a találkozót a Magyar Kézilabda-szövetség pénteken megválasztott új elnöke is. Ilyés Ferenc így elsők között gratulálhatott a dunaszerdahelyiek aranyérméhez.

Debre Viktorral az nso készített interjút.

– Emlékszik a DAC első megkeresésre? 
  
  
– Horváth Zoltán hívott fel azzal, hogy a magyar szövetségből ajánlottak vezetőedzőnek. Nehezen álltam kötélnek, tizenkilenc évet töltöttem Spanyolországban, nem terveztem, hogy valaha még az országhatáron kívül dolgozom, ám az elnök úr kitartó volt.

– S jó döntést hozott?

– Határozottan igen! Vannak tervek, vannak célok, ilyen helyen érdemes dolgozni, s ami egy edzőnek a legfontosabb: senki sem szól bele a munkámba.

– Egerben edzett már női együttest, azt megelőzően viszont férficsapatokat irányított.   
  
– Úgy tűnik, ez az én utam, nem hiszem, hogy visszatérek a férfivonalra, bár sohase mondd, hogy soha... Jól érzem magam a lányok közt, szeretnek dolgozni. Kicsit persze „fiúsítva” vannak, s így kevésbé érzékenyek, mint voltak kezdetben, bár korábbi önmagamhoz képest én is lehiggadtam. Kölcsönösen elfogadjuk egymást, és arra törekszünk, hogy napról napra jobb legyen a csapat.

– Mennyire közügy Dunaszerdahelyen a kézilabdacsapat szereplése?    
 
– Az itteniek nagyon szeretik a sportot, s az utóbbi három évben a kézilabdázók iránt is növekszik az érdeklődés. Kinőttük a jelenlegi csarnokot, várjuk az új aréna felépítését. Az elnök úr azt mondta, fogok még a kispadon ülni az új otthonunkban is...

– Ad-e plusz motivációt a klub magyar kötődése? 
    
– Feltétlenül! Mivel jobbak a lehetőségeink, mint számos riválisunknak, nem szeretnek minket mindenhol, de ezzel együtt tudunk élni. Büszkék vagyunk a magyarságunkra, s hogy ez mit jelent igazán, azóta érzem, hogy ide költöztem; az ember hatvan fölött is tanul. Engem boldoggá tesz, ha a városban magyar zászlót látok lobogni, ezt az élményt a közösségi oldalon meg is szoktam osztani.

– Évek óta versenyben voltak a bajnoki címért, miért éppen most sikerült megnyerniük a Mol Extraligát?   
  
– Kétszer voltunk harmadikok, a szlovák bajnokságban kétszer ezüstérmesek, és a kupában is csak a döntőig jutottunk el. A sikerhez szükséges plusz most végre összejött, noha egész idényben rengeteg gonddal küszködtünk.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy a HC DAC a magyar bajnokságban induljon?    
 
– Az elnök úr fejében szerintem már megfordult ez a gondolat. Ha ez egyszer aktuális lesz, jelentősen meg kell erősíteni a keretet, és új támogatókra is szükség lesz.





RG
Fotó: Fotó: Dömötör Csaba (nso)

Vissza