Vannak edzők, játékosok akiknek a vérükben van a mozgás. Tornyi Barnabás, a száz éves születésnapját ünneplő egri labdarúgás ünnepén szerényen szabadkozott neki nem kell emlékplakett, ne vele foglalkozzanak. Talán már ekkor érezte, nem kap törzsgárda jelvényt a Dobó-téren. Az ünneplő közönség lelkesen már az újabb egri NB I-es csapat alapjait rakta le a Park Szálló teraszán. Persze ilyen országos szinten is elismert tudású szakember számára furcsa volt a megyei bajnokcsapatról, és az NB III-as tervekről beszélni. Rendet tenni a Keller-birtokon, hangzott a szlogen. A kisvárosi történések - szülők, egyesületi vezető kiállt a meneszteni kívánt edzők mellett - az egri kötődés lazulását hozta a magas szintű szakmai munkát követelő Tornyi-mesternél. Nagyobb gond, hogy vele a tulajdonos töretlen harci szelleme is meginogott. A történet folytatása ismert, itt egy csapat amely bajnokjelöltként indulva jutott kátyúba. Az elmúlt héten reméljük elindult előre. Tornyi Barnabás is elindult a Balaton-partjára. Siófokon segít a bajban, megpróbálja benntartani az együttest. Sokkal testhezállóbb feladat, sok sikert kívánunk hozzá. Ez már Tornyi-szintű vállalkozás. Egerben a hazafiságot lehet tanulni, de a profizmust hirdetni még korai. Majd ha felépül a piramis, ha saját erőből kinevelt fiatalok képesek lesznek a felnőtt szinten is maradandót alkotni. Ne kelljen igazolni 10 új játékost ha az NB III-ban akarunk vitézkedni. Az érkezők közül Fekete Viktor hamar megunta az egri légkört. Két hónap után a Matyóföld felé vette az irányt. Pár év alatt bejárta a régiót. Jászapáti, Bőcs, Eger és most Mezőkövesd. Kívánunk neki is sok sikert. Találják meg a számításukat.
Mi marad az egrieknek, bizakodás, reménykedés. Hátha a tulajdonos meggondolja magát, hátha a városi önkormányzat és a szponzorok jobban a zsebükbe nyúlnak. Bizonytalan a jövőkép, de a siófoki és a mezőkövesdi se irigylésre méltó. A magyar fociban nem jellemző a hosszú távú tervezés. Ezt a szezont éljük túl. Ne is tekintsünk ennyire előre, verjük meg az MTK-t szombaton.
Bajzát Rafael
Mi marad az egrieknek, bizakodás, reménykedés. Hátha a tulajdonos meggondolja magát, hátha a városi önkormányzat és a szponzorok jobban a zsebükbe nyúlnak. Bizonytalan a jövőkép, de a siófoki és a mezőkövesdi se irigylésre méltó. A magyar fociban nem jellemző a hosszú távú tervezés. Ezt a szezont éljük túl. Ne is tekintsünk ennyire előre, verjük meg az MTK-t szombaton.
Bajzát Rafael