KARATE - Fél évszázados múltra tekinthet vissza a magyarországi karatesport, a jeles eseményt pénteken ünnepelte meg a japán eredetű sportág hazai szövetsége a bölcsőnek számító TF-en. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár felidézte, hogy nagy utat tett meg az ötven év alatt a karate idehaza, ma 40-50 ezres tagsága van, számos sikert ért meg. Kiemelte, hogy világversenyek rendezőjeként is kitettek magukért a magyarok, a legutóbbi megbízás nyomán 2023-ban felnőtt karate-világbajnokságnak adhat otthont Budapest. Schmitt Pál korábbi államfő, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke, a párbajtőr kétszeres olimpiai bajnoka arról beszélt, hogy a karate olyan sport, amely mindig is közel állt a szívéhez. Fontosnak nevezte, hogy mintegy 80 ezres gyereksereg nevelődik idehaza az összes küzdősportot figyelembe véve. Kitért arra, hogy jövő tavasszal dönt a NOB sportági felvételekről, s a karate és a kick-box is pályázik a 2028-as programba kerülésre. "Mindent megteszek, hogy mindkét sportág ott legyen a Los Angeles-i olimpián" - jelentette ki.
A 2024-es párizsi játékok műsorában nem szerepel ugyan, de a magyar karate - Schmitt Pál szavai szerint - "rendben van", amit jól mutat, hogy a 2021-es tokiói olimpián, a sportág ötkarikás bemutatkozásán súlycsoportjában bronzérmet szerzett Hárspataki Gábor.
Mészáros János, a Magyar Karate Szakszövetség elnöke felidézte, hogy a karatét kezdetben a tiltás jellemezte, majd a tűrésen keresztül jutott el a támogatásig. 1972-ben Galla Ferenc tanszékvezető segítségével tanította a TF-en Mészáros Attila a kyokushin karatét Furkó Kálmánnak és társainak, akkortájt kezdte egy másik stílus, a shotokan népszerűsítését Magyarországon Antal János karatemester. Onnantól vált a karate legális sporttevékenységgé idehaza, amelynek legkiválóbb művelői világ- és Európa-bajnoki érmek tömkelegét szerezték.
Az elmúlt fél évszázadot áttekintve szólt arról, hogy kezdetben a cselgáncsszövetségen belül, szakbizottságként működtek, majd harcművészeti össz-szövetségként, s 1994-ben jött létre az önálló Magyar Karate Szakszövetség Popper György, majd Mészáros János elnökletével.
Az eseményen elismeréseket is átadtak. Schmitt Pál és Mészáros János jutalmazta Juhász Ferencet a Magyar Karate Szakszövetség alelnökének, a shotokan karate (SKDUN) stílusszövetség magyarországi elnökét, a világszövetség főtitkárát, az Egri Városi Sportiskola szakosztályvezetőjét, az Agria Shotokan Klub elnökét.
Juhász Ferenc a kitüntetés átvétele után nyilatkozott: - 41 év karate után, már a harmadik ötéves ciklusban felelek a shotokan karate ippon shobu szakágának irányításáért, mint a Magyar Karate Szakszövetség alelnöke. Ezt a munkát, és eredményességet nem tudtam volna elérni egyedül. Azt tanítjuk, amikor ökölbe szorítjuk az ujjainkat az olyan, mint amikor az emberek összefognak és valami igazán erős születik. Szeretném megköszönni ezt az összefogást, az áldozatos munkát a sportvezetőknek, edzőknek. Külön köszönöm a saját tanítványaimnak és mindazoknak, akik mellettem álltak és állnak az úton. Ez az elismerés a tiétek!
A 2024-es párizsi játékok műsorában nem szerepel ugyan, de a magyar karate - Schmitt Pál szavai szerint - "rendben van", amit jól mutat, hogy a 2021-es tokiói olimpián, a sportág ötkarikás bemutatkozásán súlycsoportjában bronzérmet szerzett Hárspataki Gábor.
Mészáros János, a Magyar Karate Szakszövetség elnöke felidézte, hogy a karatét kezdetben a tiltás jellemezte, majd a tűrésen keresztül jutott el a támogatásig. 1972-ben Galla Ferenc tanszékvezető segítségével tanította a TF-en Mészáros Attila a kyokushin karatét Furkó Kálmánnak és társainak, akkortájt kezdte egy másik stílus, a shotokan népszerűsítését Magyarországon Antal János karatemester. Onnantól vált a karate legális sporttevékenységgé idehaza, amelynek legkiválóbb művelői világ- és Európa-bajnoki érmek tömkelegét szerezték.
Az elmúlt fél évszázadot áttekintve szólt arról, hogy kezdetben a cselgáncsszövetségen belül, szakbizottságként működtek, majd harcművészeti össz-szövetségként, s 1994-ben jött létre az önálló Magyar Karate Szakszövetség Popper György, majd Mészáros János elnökletével.
Az eseményen elismeréseket is átadtak. Schmitt Pál és Mészáros János jutalmazta Juhász Ferencet a Magyar Karate Szakszövetség alelnökének, a shotokan karate (SKDUN) stílusszövetség magyarországi elnökét, a világszövetség főtitkárát, az Egri Városi Sportiskola szakosztályvezetőjét, az Agria Shotokan Klub elnökét.