A 2020-as tokiói olimpia kényszerű elhalasztása nem az első eset, amikor egy ötkarikás játékokat nem terv szerint rendeztek. - Egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani - foglalt állást Pierre de Coubertin, amikor a mostanihoz hasonló döntéseket kellett meghozni a huszadik században, egészen más helyzetekben. 1912. július 4-én, Stockholmban döntöttek a NOB képviselői arról, hogy ki lesz a VI. nyári játékok házigazdája. Berlin - az akkor angol befolyás alatt álló - Alexandriával (Egyiptom) - szemben tűnt optimálisabb választásna. A NOB magyar alapító tagjának, Kemény Ferenc munkájának köszönhetően Budapest is reménykedett a rendezést illetően, de Berlin lehetett volna a házigazda. A döntésről Pierre de Coubertin táviratban értesítette II. Vilmos császárt. A németek hamar nekiálltak az előkészületeknek: Grünewaldban, Berlin nyugati városrészében, harmincezer fős stadiont építettek; az olimpiatörténész Volker Kluge szavai szerint: - a német sportszellemiség központját - , melyet 1913. június 8-án, II. Vilmos császár ezüst-jubileumának alkalmából, ünnepélyes keretek között adtak át.
A játékok programját három különálló versenyidőszakra osztották: május végén tartották volna meg a - Játékok Hetét -, amit júliusban a -Stadion Hete- , majd a nyár végén a - Vitorlázás és Evezősportok Hete követett volna. Az előkészületeket a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet és az első világháború kitörése szakította meg 1914 nyarán, így a kialakult helyzet miatt nem tarthatták meg a berlini játékokat. A háború alatt Coubertin átköltöztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központját a svájci Lausanne-ba, valamint e vészterhes idők alatt is fenntartotta a játékok rendjét - ezért számoljuk bele az olimpiák sorszámozásába az elmaradt játékokat is.
A grünewaldi sportkomplexumot végül elbontották, hogy az 1936-os berlini játékok létesítményeit fel tudják építeni a helyén, amelyek a mai napig állnak.
Forrás: olimpia.hu
A játékok programját három különálló versenyidőszakra osztották: május végén tartották volna meg a - Játékok Hetét -, amit júliusban a -Stadion Hete- , majd a nyár végén a - Vitorlázás és Evezősportok Hete követett volna. Az előkészületeket a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet és az első világháború kitörése szakította meg 1914 nyarán, így a kialakult helyzet miatt nem tarthatták meg a berlini játékokat. A háború alatt Coubertin átköltöztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központját a svájci Lausanne-ba, valamint e vészterhes idők alatt is fenntartotta a játékok rendjét - ezért számoljuk bele az olimpiák sorszámozásába az elmaradt játékokat is.
A grünewaldi sportkomplexumot végül elbontották, hogy az 1936-os berlini játékok létesítményeit fel tudják építeni a helyén, amelyek a mai napig állnak.
Forrás: olimpia.hu