47 éves korában elhunyt Kovács Péter. Labdarúgóberkekben Petikeként ismerték azt a felnémeti srácot, aki egy gyermekkori bénulás következtében szinte teljes életét tolószékben volt kénytelen leélni. Közel az ötvenhez is Petike maradt mindenkinek. Súlyos betegsége ellenére rendkívül aktív résztvevője volt szeretett sportágának a labdarúgásnak, amelyet az ismert nehézségek miatt egyetlen pillanatig sem tudott művelni. Lelkesedése, társasági szerepvállalása háttérbe szorította a számára megmásíthatatlan állapotot, a betegséget. Csodálva figyeltük reakcióit az oldalvonal mellett. Tudtuk, hogy nagy szenvedés az övé, ám olyan dolgokat vitt véghez, amikre egészséges embertársai nem lettek volna képesek. Megálmodott és lebonyolított a Pásztorvölgyben egy labdarúgó tornát, amelyen eleinte felnémeti srácok „utcabajnoksága” volt. A legutóbbi kiírás sorozatban a tizennyolcadik volt. Ahogy telt és múlt az idő, az esemény kinőtte magát. Gyakorlatilag az egyetlen olyan focitorna maradt Egerben, amely télen a zord időjárási körülmények között melegséget csalt kispályás csapatok, baráti társaságok számára. Egy gigantikus család alapjait rakta le Petike közel két évtizeddel ezelőtt. Minden résztvevő remekül érezte magát decembertől februárig a pásztorvölgyi csarnokban. Nem kellett lasszóval befognia a résztvevő együtteseket, mire szétküldte a nevezési feltételeket és információkat, addigra szinte már be is telt a létszám. Természetesen voltak segítői, remekül fogta össze a team-et. Egyszemélyben volt Ő a szervező, a lebonyolító, a versenybizottság, a fegyelmi ügyek intézője. Egyszóval a mindenes. Tizennyolc éven keresztül nem volt olyan mérkőzés, amely az Ő ügyelő tekintete nélkül zajlott volna. Maximálisan szolgálta ki az írott és elektronikus sajtó munkatársait, szinte még le sem fújták az adott forduló zárómérkőzését, az eredménylista és a friss tabella már a rendelkezésünkre állt. Szervezete felmondta a küzdelmet pár nappal azután, hogy negyvenhetedik születésnapját ünnepelte. Halálával súlyos veszteség érte családját, barátait, Eger kispályás labdarúgó társadalmát. Remélhetően valaki (vagy valakik) jóvoltából folytatódik a hagyomány, és 2020 decemberében útjára indul a labda a Kovács Péter Emléktornán. A sebek még túl frissek, ebben a pillanatban még elképzelhetetlen bármiféle folytatás a FŐNÖK nélkül.
A jelenkor történései nagyon sok együttérzőt megfosztanak attól, hogy Petikét elkísérjék utolsó útjára. Számos sportbarátnak kell otthon maradnia a koronavírus-járvány miatt. Temetésének időpontja nem ismert, azonban biztosak vagyunk abban, hogy az a nap a néma megemlékezésről, egy otthoni mécses meggyújtásáról szól majd. Így tesz majd a sorok írója is.
Nyugodj békében Barátom!
Rozsnaki Gábor
A jelenkor történései nagyon sok együttérzőt megfosztanak attól, hogy Petikét elkísérjék utolsó útjára. Számos sportbarátnak kell otthon maradnia a koronavírus-járvány miatt. Temetésének időpontja nem ismert, azonban biztosak vagyunk abban, hogy az a nap a néma megemlékezésről, egy otthoni mécses meggyújtásáról szól majd. Így tesz majd a sorok írója is.
Nyugodj békében Barátom!
Rozsnaki Gábor