Életének 87. évében elhunyt Hevesi István egri születésű olimpiai bajnok vízilabdázó. Hevesi István 1931. április 2–án született Egerben. 1945-től az Egri Barátság SE, 1948-tól az Egri Szakszervezetek, majd 1952-től a Budapesti Honvéd sportolója volt. Úszásban és vízilabdázásban is versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeket vízilabdázásban ért el. 1953-tól 1960-ig összesen hetvenhárom alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Tagja volt az 1956-os melborne-i olimpián aranyérmes, az 1960. évi római olimpián bronzérmes, illetve az 1954-ben Torinóban és 1958-ban Budapesten Európa-bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Az aktív sportolást 1960-ban fejezte be. 1967-ben a Testnevelési Főiskolán vízilabdaedzői oklevelet szerzett. Úszásban háromszoros magyar bajnok (4 × 200 m gyorsváltó: 1947, 1948, 1952)
- Világ életében szerény ember volt, bírta a dicsőséget, de nem nyugodott bele, ha csapata vereséget szenvedett, ez a kettősség jellemezte Istvánt” – mondta a 1956-os melbourne-i olimpián bajnokságot nyert csapat tagjáról a szintén ötkarikás bajnok dr. Bodnár András két esztendeje, amikor Hevesi István 85. születésnapját ünnepelték.
No, igen, mindketten Egerből indultak, a fiatalabb Bodnár András csodálta az állóbekk lövőerejét és úszótudását. Nem csak ő – az egész világ. Rajki Béla, a nemzeti együttes ötvenes évekbeli sikerkapitánya úgy fogalmazott jellemezvén, hogy az erő megtestesítője volt, bámulatos munkabírással.
Kitüntetései: A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954),
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
Temetéséről később intézkednek.
- Világ életében szerény ember volt, bírta a dicsőséget, de nem nyugodott bele, ha csapata vereséget szenvedett, ez a kettősség jellemezte Istvánt” – mondta a 1956-os melbourne-i olimpián bajnokságot nyert csapat tagjáról a szintén ötkarikás bajnok dr. Bodnár András két esztendeje, amikor Hevesi István 85. születésnapját ünnepelték.
No, igen, mindketten Egerből indultak, a fiatalabb Bodnár András csodálta az állóbekk lövőerejét és úszótudását. Nem csak ő – az egész világ. Rajki Béla, a nemzeti együttes ötvenes évekbeli sikerkapitánya úgy fogalmazott jellemezvén, hogy az erő megtestesítője volt, bámulatos munkabírással.
Kitüntetései: A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954),
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
Temetéséről később intézkednek.