Hazatérése után azonnal Szlovákiába ment túrázni, így most sikerült villáminterjút készítenünk a sportolóval, de élményeiről és terveiről hamarosan bővebben is beszámolunk portálunkon.
Hogy értékeled a világbajnokságot? Nem akármilyen sorozat volt ez…
Szerintem nagyon jól sikerült a viadal számunkra, a helyezésekkel kapcsolatos terveimet sikerült megvalósítani, sprintben 20. lettem és kis meglepetésre középtávban is a 23. legjobb időt futottam a népes mezőnyben.
A hosszútáv számodra nyilván felejthető, hiszen nem a te műfajod, de mi volt a váltóval? A komoly elvárások ellenére csupán 16. helyet szereztetek.
Valóban, rosszabb lett a váltó teljesítménye, mint ahogyan azt terveztük. Az előző versenyszámok eléggé kivették a zsírunkat, jómagam is gyengébben szerepeltem, mint tehettem volna, de ez van, elfáradtunk a végére. A versenyben harmadik emberként a 16. helyen vettem át a váltót és 20. helyen tudtam csak leváltani az utolsó futónkat, mivel elkövettem egy jó háromperces hibát. Ha ez nem lett volna, 47-48 perc alatt lefuthattam volna a pályát, de ez sem lett volna elég a szép eredményhez.
De emiatt összességében nem keseredett meg a szád íze…
Nem, hiszen az egyéni versenyekben jó eredményeket értem el csapattársaimmal együtt. A váltóban ugyan gyengén muzsikáltunk, szerettem volna sokkal jobb eredményt, de a céltól most nagyon messze voltunk: a győztes egység tagjai egyenként 43 perc körüli időket mentek, mi pedig 46 körülieket, jómagam pedig 51-et. Így alakult.
Nagy kihívás volt. Reggelre szinte fagypontig süllyedt a hőmérséklet, és folyamatosan 10-15 fokban zajlottak a versenyek, hiszen ott ilyenkor tél van. Hozzá kellett ehhez szoknunk, de volt rá némi időnk. Nagy kaland is volt számomra ez a világbajnokság, hiszen egy egész hetet edzőtáboroztunk a hegyekben, Orange-ban a verseny előtt, majd azt követően szintén egy hétig nyaralhattunk Sidney-ben. Nagy élmény volt, először utaztam Európán kívülre.
A táj, a terep milyen volt?
Kemény aljnövényzettel találkoztunk, sziklákkal, nagy kövekkel és sok kidőlt fával, gallyakkal. Ezek között ugrálni kellett, ami fizikálisan nagy próba volt. Kígyók, kenguruk is megjelentek a terepen fokozták az izgalmat és változatossá is tették a viadalt.
Most a nyaralásnak adod át magad?
Most már nincs erre lehetőség, készülnöm kell a hétvégi Hungária Kupára, majd a Szlovák Nagydíjra. Aztán futószalagon jönnek a felkészülési viadalok. Hajtanom kell és tudatosan készülnöm, miután határozott esélyt látok arra, hogy bejussak a felnőtt válogatottba is. Fő célom azonban a 2009-es magyarországi vb, valamint a jövő évi junior világbajnokság és a főiskolás világverseny Észtországban.
Hamarosan portré formájában mutatjuk be Szabó Andrást, aki nemzetközi szinten is elismert versenyzővé nőtte ki magát.
(ZE-RO PRESS)