Mint azt korábban már megírtuk itt az AgriaSporton, szerencsére népes lesz a riói olimpia Egerből érkező küldöttsége. A női és férfi vízilabdában több Egerben játszó, vagy éppen egri születésű játékos (Antal Dóra, Czigány Dóra, Decker Ádám, Erdélyi Balázs, Hosnyánszky Norbert, Hárai Balázs, Zalánki Gergő, Braniszlav Mitrovics és Milos Csuk) szerepel majd, a partról Bíró Attila irányítja a női pólóválogatottat, míg az Egri Úszó Klub Cseh László és Holló Balázs révén lesz érdekelt az eseményen. Bartha Zoltán élete első ötkarikás játékára készül, azonban rá teljesen másfajta feladat vár Rióban. Az egri fiatalember a Magyar Televízió (MTVA) munkatársaként utazik Brazíliába. Elsősorban kommentátori feladatai lesznek, de megadatik számára, hogy magyar érdekeltségű versenyekről is közvetíthet. Újságíró nyilatkozik, avagy akasztják a hóhért. Az olimpia egri küldöttségének legismeretlenebb tagját mutatjuk be.
- Kezdjünk múltidézéssel: hogyan kerültél kapcsolatba a sportújságírással? Hogyan jutottál el az M4 Sportig?
- Túlzás lenne azt állítani, hogy egyenes út vezetett a hivatásomhoz. Azt hiszem, hogy a legtöbb kollégámmal egyetemben, gyermekkori álomról beszélhetünk. Általános iskolás koromban két szakmával kacérkodtam: sportkommentátor és szakács (gyermekfejjel úgy gondoltam, hogy egyszerre simán lehetne akár mindkettőt is csinálni). Aztán ahogy telt az idő, én is beálltam a sorba és igyekeztem a kor elvárásai szerint cselekedni. Érettségi után felvettek az ELTE ÁJK jogász szakára. Az első félév végén harmadjára is megbuktam római jogból, ami automatikusan egy év csúszást jelentett, én pedig ebben a szent pillanatban éreztem úgy, hogy ideje egy esélyt adni az igazi álmaimnak. Még aznap felkerestem a Komlósi Oktatási Stúdió honlapját - amit korábban is gyakran, de csak távolról figyeltem -, láttam, hogy másnap épp pótfelvételi van, elmentem, szombaton pedig már az évnyitó előadáson ültem. Közben bejárogattam az egyetemre, de tudtam, hogy melyik az én utam. Elvégeztem a riporteriskolát, dolgozgattam gyakornokként egy-két helyen, de az első igazán komoly munkát 2014 elején kaptam a szakmától, illetve akkori - és a sors furcsa fintorának köszönhetően jelenlegi - főnökömtől. 2015 nyaráig dolgoztam a Sportos című műsorban, amikor kaptam egy lehetőséget az MTVA-tól, egészen pontosan a frissen induló M4 Sporttól.
- Melyik munkádra, kiküldetésedre emlékszel vissza a legszívesebben?
- Nehéz... Bár tényleg csak egy éve dolgozom itt, de annyi impulzus ért, hogy el sem tudom mondani. Ha mondjuk a prioritását nézzük az adott munkának, akkor azt gondolom, hogy riporterként kiemelkedett az idei vízilabda Final6, ahol minden meccs előtt és után én beszélgettem az edzőkkel és játékosokkal. Talán még idesorolnám a férfi kézilabda Magyar Kupa négyesdöntőjét, a bajnokságot eldöntő Veszprém-Szeged és Szeged-Veszprém meccseket, illetve a Győr-Fradi női kézilabda bajnokit, amelyeken egyaránt pályaszéli riporter voltam az élő közvetítés során. A legtöbbet viszont a röplabdából vehettem ki a részemet, ami egyébként külön öröm számomra, szóval tulajdonképpen tényleg mindent fel tudnék sorolni. Ami másnak talán picit megmosolyogtató lehet, hogy az idei téli kézilabda Európa-bajnokságból nagyjából két percet közvetíthettem is (igaz ehhez kellett egy aprócska technikai probléma a helyszínen). Ez a magyar-svéd meccs volt az első, amikor tényleg élő egyenes adásban közvetíthettem. Szintén nagyon kedves számomra a luzerni evezős világkupa közvetítése, ami már egy jóval hosszabb és nagyobb felkészülést igénylő feladat volt, akárcsak a júliusi junior úszó Európa-bajnokság, ami pedig az első helyszíni élő közvetítésem volt MTVA-s pályafutásom során. Az igazság viszont az, hogy tényleg minden pillanatát csodaként élem meg ennek a "munkának".
- Milyen konkrét feladataid lesznek az olimpián?
- Úgy néz ki, hogy Rióban mélyvízbe dobnak és elsősorban kommentátori feladataim lesznek. Szerencsére megadatik magyar érdekeltségű versenyekről is közvetítenem, ilyen lesz az evezés, a súlyemelés és valószínűleg a vitorlázás is. Nyilván van egy tervünk, ami aztán könnyen borulhat a magyarok szereplésétől függően, szóval simán benne van, hogy reggel evezést közvetítek, délután pedig mondjuk már a tatamiról lelépő cselgáncsozókat kérdezem. Úgy néz ki, hogy kommentátorként több sportágba is belekóstolhatok, mint például kézilabda, röplabda, strandröplabda, nyílt vízi úszás és gyeplabda.
- Mikor indulsz Brazíliába, és mikor érkezel haza?
- Az első csapat már megérkezett Brazíliába, mi egy héttel később, augusztus elsején hétfőn indulunk és magyar idő szerint kedd este fogunk landolni. Lesz egy-két napunk az akklimatizációra. Mindannyian végig ott leszünk és a terv szerint augusztus 25-én érkezünk haza.
- Az érmek számát tekintve mit vársz a magyar küldöttségtől?
- A magyar szereplést illetően én abszolút bizakodó vagyok. Jó pár olyan sportolónk lesz ott Rióban, akinek a győzelme azért nem lenne akkor meglepetés. Úszásban és kajak-kenuban mindenképpen várok aranyérmet, de ne feledjük, hogy kiváló birkózóink, cselgáncsozóink, ökölvívóink, atlétáink, öttusázóink, vívóink vannak, akik bármikor képesek lehetnek a világ fölé nőni a tudásukkal és remélem, hogy ez meg is fog történni. Nagyon örülnék, ha az aranyérmeink száma közelebb lenne a tízhez, mint az öthöz.
RG
- Kezdjünk múltidézéssel: hogyan kerültél kapcsolatba a sportújságírással? Hogyan jutottál el az M4 Sportig?
- Túlzás lenne azt állítani, hogy egyenes út vezetett a hivatásomhoz. Azt hiszem, hogy a legtöbb kollégámmal egyetemben, gyermekkori álomról beszélhetünk. Általános iskolás koromban két szakmával kacérkodtam: sportkommentátor és szakács (gyermekfejjel úgy gondoltam, hogy egyszerre simán lehetne akár mindkettőt is csinálni). Aztán ahogy telt az idő, én is beálltam a sorba és igyekeztem a kor elvárásai szerint cselekedni. Érettségi után felvettek az ELTE ÁJK jogász szakára. Az első félév végén harmadjára is megbuktam római jogból, ami automatikusan egy év csúszást jelentett, én pedig ebben a szent pillanatban éreztem úgy, hogy ideje egy esélyt adni az igazi álmaimnak. Még aznap felkerestem a Komlósi Oktatási Stúdió honlapját - amit korábban is gyakran, de csak távolról figyeltem -, láttam, hogy másnap épp pótfelvételi van, elmentem, szombaton pedig már az évnyitó előadáson ültem. Közben bejárogattam az egyetemre, de tudtam, hogy melyik az én utam. Elvégeztem a riporteriskolát, dolgozgattam gyakornokként egy-két helyen, de az első igazán komoly munkát 2014 elején kaptam a szakmától, illetve akkori - és a sors furcsa fintorának köszönhetően jelenlegi - főnökömtől. 2015 nyaráig dolgoztam a Sportos című műsorban, amikor kaptam egy lehetőséget az MTVA-tól, egészen pontosan a frissen induló M4 Sporttól.
- Melyik munkádra, kiküldetésedre emlékszel vissza a legszívesebben?
- Nehéz... Bár tényleg csak egy éve dolgozom itt, de annyi impulzus ért, hogy el sem tudom mondani. Ha mondjuk a prioritását nézzük az adott munkának, akkor azt gondolom, hogy riporterként kiemelkedett az idei vízilabda Final6, ahol minden meccs előtt és után én beszélgettem az edzőkkel és játékosokkal. Talán még idesorolnám a férfi kézilabda Magyar Kupa négyesdöntőjét, a bajnokságot eldöntő Veszprém-Szeged és Szeged-Veszprém meccseket, illetve a Győr-Fradi női kézilabda bajnokit, amelyeken egyaránt pályaszéli riporter voltam az élő közvetítés során. A legtöbbet viszont a röplabdából vehettem ki a részemet, ami egyébként külön öröm számomra, szóval tulajdonképpen tényleg mindent fel tudnék sorolni. Ami másnak talán picit megmosolyogtató lehet, hogy az idei téli kézilabda Európa-bajnokságból nagyjából két percet közvetíthettem is (igaz ehhez kellett egy aprócska technikai probléma a helyszínen). Ez a magyar-svéd meccs volt az első, amikor tényleg élő egyenes adásban közvetíthettem. Szintén nagyon kedves számomra a luzerni evezős világkupa közvetítése, ami már egy jóval hosszabb és nagyobb felkészülést igénylő feladat volt, akárcsak a júliusi junior úszó Európa-bajnokság, ami pedig az első helyszíni élő közvetítésem volt MTVA-s pályafutásom során. Az igazság viszont az, hogy tényleg minden pillanatát csodaként élem meg ennek a "munkának".
- Milyen konkrét feladataid lesznek az olimpián?
- Mikor indulsz Brazíliába, és mikor érkezel haza?
- Az első csapat már megérkezett Brazíliába, mi egy héttel később, augusztus elsején hétfőn indulunk és magyar idő szerint kedd este fogunk landolni. Lesz egy-két napunk az akklimatizációra. Mindannyian végig ott leszünk és a terv szerint augusztus 25-én érkezünk haza.
- Az érmek számát tekintve mit vársz a magyar küldöttségtől?
- A magyar szereplést illetően én abszolút bizakodó vagyok. Jó pár olyan sportolónk lesz ott Rióban, akinek a győzelme azért nem lenne akkor meglepetés. Úszásban és kajak-kenuban mindenképpen várok aranyérmet, de ne feledjük, hogy kiváló birkózóink, cselgáncsozóink, ökölvívóink, atlétáink, öttusázóink, vívóink vannak, akik bármikor képesek lehetnek a világ fölé nőni a tudásukkal és remélem, hogy ez meg is fog történni. Nagyon örülnék, ha az aranyérmeink száma közelebb lenne a tízhez, mint az öthöz.
RG