Hazaérkeztek a koreai hősök. A napokban befejeződött egyetemi és főiskolás világjátékokon aranyérmet szerzett magyar férfi pólóválogatott közel egynapos repülőút végén érkezett meg hazánkba. Nagy örömünkre szolgál, hogy sok ismerős arcot lehetett felfedezni a ferihegyi váróban. Népes volt az egri küldöttség. A ZF-Eger jelenlegi játékosai közül Zalánki Gergő és Lőrincz Bálint volt az aranycsapat tagja. Rajtuk kívül Chilkó Márton, Kovács Gábor és Sántavy Máté személyében városunkban nevelkedett pólósok is erősítették dr. Vincze Balázs legénységét, de nem szabad megfeledkezni Bisztritsányi Dávid-Bátori Bence kettősről sem, akik több éven keresztül okoztak sok örömet a sárga-kék szurkolóknak. A küldöttség tagjaként ott volt Kvangdzsuban Eszlári Gergő, a ZF-Eger korábbi masszőre is. Életre szóló élménnyel és sportsikerrel lettek gazdagabbak, általuk pedig tovább öregedett a magyar és egri vízilabda hírneve. Összetartó csapatmunka hozta meg az újabb dicsőséget. Egymásért harcoltak, egymásért „beledöglöttek” a vízbe, nem lehetett más az eredmény…
A magyar válogatott honlapjának – többek között – nyilatkozott a két saját nevelésű ZF-Eger kiválóság is.
Zalánki Gergő:
- Jó volt, főleg, hogy a vége így sikerült. Csak Isztambulban kezdtem el edzeni, akkor vettük le a kezemről azt a fémet, ami mereven tartotta, úgyhogy az első meccseken még nem is játszottam, de úgy gondolom, hogy utána sikerült jól beilleszkednem a csapatba, voltak jó mérkőzéseim. A többieknek személyesen is elmondtam, hogy nagyon sokat köszönhetek nekik, türelmesek voltak velem, mindenkinek volt hozzám egy-két biztató szava, hogy minden rendben lesz, mire kell, oda fogok érni meggyógyul a kezem. És a végére így is lett, valóban száz százalékosan tudtam játszani.
Lőrincz Bálint:
- Igazság szerint úgy indultunk neki ennek az Universiadénak és úgy kezdtük meg a felkészülést, hogy szeretnénk megnyerni, szeretnénk aranyéremmel hazatérni. Egy-két
játékosnak már volt Universiade-aranya, nekem személy szerint nem, ez is borzasztóan motivált, mert nagyon szerettem volna egy aranyérmet az Universiaderól, hiszen még soha életemben nem voltam ilyen eseményen. Az is nagy motiváció volt számomra, hogy nagyon jó csapatba kerültem, nagyon jó barátaimmal játszhattam együtt. Akivel pedig még nem ismertük egymást, azzal pedig nagyon jó kapcsolatot teremtettünk, nagyon jó barátom lett ezáltal az esemény által és a felkészülés során, amit közösen csináltunk végig. Hiszen azt azért fontos hozzátenni, hogy három és fél-négy hete indultunk el otthonról és össze voltunk zárva éjjel-nappal, hihetetlen, hogy kibírtuk egymás mellett szeretetben, békességben. Ez is mutatja, hogy nagyon jól összeszokott csapat ez. Mindehhez hozzá tartozott az is, hogy a háttérben ott voltak a családtagok, a szeretteink, nagyon sok támogatást nyújtottak itthonról, ami segített abban, hogy jó teljesítményt nyújthassunk, nagyon köszönöm nekik!Magáról a tornáról: jól indult az olaszok ellen, utána éreztem a csapaton egy kicsit, hogy kezdünk fáradni. Volt egy pici hullámvölgy, hiszen sokat edzettünk ebben az időszakban. Balázs tudatosan a végére akarta a csúcsformát kiélezni. Így elég döcögősen vettünk egy-két akadályt, de az a lényeg, hogy vettük és sikerült a csoportelsőséget bezsebelni, ami azt jelentette, hogy könnyebb ágra kerültünk. Aztán ez az ág nem is volt olyan könnyű, hiszen a japánokkal játszottunk a négy közé jutásért, s lehet, hogy az eredmény szempontjából simának mondható győzelem lett, de nagyon megizzadtunk, nagyon kemény volt az a japán csapat. És jött az elődöntő az USA-val, ahol az eredmény már önmagáért beszél, a végén tudtunk először vezetni a meccsen. Sikerült egy nagyon kiélezett csatában eggyel győznünk és az olaszokat a végén..., hát..., nem hazudok, hogyha azt mondom, hogy sokan már temettek minket 0-4-nél, de a csapat erejét mutatja, hogy fel tudtunk állni, végig küzdöttünk, egymásért harcoltunk a vízben, egymásért beledöglöttünk a vízbe, s ez meghozta azt, hogy aranyérem lett a vége. Hittünk egymásban, hittünk Balázsban, hittünk a stábtagokban, Mátéfalvy Csaba nagyon nagy munkát fektetett ebbe az egészbe, videókat csinált folyamatosan, Eszlári Gergely masszőr munkája, Kocsis Koppány is rendkívül sokat segített, Beck Gyuri, szóval mindenkit meglehetne említeni, az egész háttérmunkát a teljes stáb nagyon kitett magáért és minden egyes tagnak nagy szerepe van ebben az aranyéremben.
RG
Forrás és fotók: vlv
A magyar válogatott honlapjának – többek között – nyilatkozott a két saját nevelésű ZF-Eger kiválóság is.
Zalánki Gergő:
- Jó volt, főleg, hogy a vége így sikerült. Csak Isztambulban kezdtem el edzeni, akkor vettük le a kezemről azt a fémet, ami mereven tartotta, úgyhogy az első meccseken még nem is játszottam, de úgy gondolom, hogy utána sikerült jól beilleszkednem a csapatba, voltak jó mérkőzéseim. A többieknek személyesen is elmondtam, hogy nagyon sokat köszönhetek nekik, türelmesek voltak velem, mindenkinek volt hozzám egy-két biztató szava, hogy minden rendben lesz, mire kell, oda fogok érni meggyógyul a kezem. És a végére így is lett, valóban száz százalékosan tudtam játszani.
Lőrincz Bálint:
- Igazság szerint úgy indultunk neki ennek az Universiadénak és úgy kezdtük meg a felkészülést, hogy szeretnénk megnyerni, szeretnénk aranyéremmel hazatérni. Egy-két
RG
Forrás és fotók: vlv