Születésnap. Az Egri Városi Sportiskola kötelékébe tartozó Tóth Miklós, egykori kiváló egri focista a 70. születésnapját ünnepeli július 12-én Az Egri Dózsában 1967-73 között szerepelt az NB I-es és NB I/B-s bajnokságban. Összesen 50 alkalommal húzta fel a mezt Szentmarjay Tibor, Kovács Ferenc, Turay András irányítása alatt. Jobbszélsőként kezdte, majd a idő haladtával lépett hátrább és a jobb oldali védőként egy sérülés után fejezte be pályafutását. Az NB I-ben 8 gólt szerzett. A Győri ETO elleni hazai mérkőzésen (2-3) duplázott. - Gyors voltam és sokat is tudtam futni, szorgalmas és sportszerű játékosként ismertek, Nem voltam sztárjátékos, inkább a robotolós típus, aki a jobb szélen kisegített a védőt is ha kellett, de előre is veszélyt jelentett - nyilatkozta Tóth Miklós. - Ennek köszönhettem, hogy Nyírcsahoj-ból indulva Mátészalkán át falusi pedagógusi pálya helyett átigazolhattam Debrecenbe, majd onnan az Egri Dózsáha. Már elígérkeztem Nyíregyházára, pár percen múlt hogy el is utaztam Debrecenből, amikor a vasútállomáson Szentmarjay Tibi bácsi, Simon Flórián és a legendás Zilahi Zoltán megállítottak és leültünk tárgyalni. Abban egyeztünk meg, hogy Zilahi jött Egerből Debrecenből, én meg Debrecenből Egerbe. Háromszor is sikerült feljutni, majd kiesni az NB I-ből. Kiváló csapatunk volt, jó edzőkkel sportolhattunk, vendégszerepeltünk Lengyelországban, Bulgáriában.
Az emberek szerették a focit, szurkoltak, biztattak bennünket, sajnos ezt napjainkban nem tapasztalom. 1973-ban egy Ganz-Mávag elleni idegenbeli meccsen súlyos sérülést , bokatörést szenvedtem. Letapadt a lábam, sajnos a felépülés már ebből nem sikerült olyan szintűre, hogy tovább is tudjak játszani magas szinten. A pedagógusi végzettséggel az egri börtönben helyezkedtem el, 24 évet dolgoztam ott. Nyugdíjazásom után még mai napig dolgozom, 10 éve a Felsővárosi sportpályán, évek óta a fenntartó Sportiskolát segítve. Nap mint nap látom milyen edzések vannak, mennyiben változott a gyerekek szülők, edzők szemlélete. Szeretném, ha újra jó foci lenne Egerben, de ezért nagyon sokat kell dolgozni. Nem tetszik, ha az egző érkezik utoljára és távozik elsőnek, vagy ha trágár szavakkal irányítja a gyerekeket. A nevelő munkát hiányolom, amely nem csak a pályán lévő gyakorlatokból áll. Sokszor felháborít a szülők viselkedése is, főként a focitornákon ártanak sokat. Örülök, hogy a felsővárosi rekortánon 4 kilométeres távot többször is le tudom futni egy héten belül- nyilatkozta az ünnepelt, aki a Felsővérosi Sporttelep portásaként ügyel a rendre.
Eger város sportbarátai nevében kívánunk boldog születésnapot, és további jó egészséget.
Az emberek szerették a focit, szurkoltak, biztattak bennünket, sajnos ezt napjainkban nem tapasztalom. 1973-ban egy Ganz-Mávag elleni idegenbeli meccsen súlyos sérülést , bokatörést szenvedtem. Letapadt a lábam, sajnos a felépülés már ebből nem sikerült olyan szintűre, hogy tovább is tudjak játszani magas szinten. A pedagógusi végzettséggel az egri börtönben helyezkedtem el, 24 évet dolgoztam ott. Nyugdíjazásom után még mai napig dolgozom, 10 éve a Felsővárosi sportpályán, évek óta a fenntartó Sportiskolát segítve. Nap mint nap látom milyen edzések vannak, mennyiben változott a gyerekek szülők, edzők szemlélete. Szeretném, ha újra jó foci lenne Egerben, de ezért nagyon sokat kell dolgozni. Nem tetszik, ha az egző érkezik utoljára és távozik elsőnek, vagy ha trágár szavakkal irányítja a gyerekeket. A nevelő munkát hiányolom, amely nem csak a pályán lévő gyakorlatokból áll. Sokszor felháborít a szülők viselkedése is, főként a focitornákon ártanak sokat. Örülök, hogy a felsővárosi rekortánon 4 kilométeres távot többször is le tudom futni egy héten belül- nyilatkozta az ünnepelt, aki a Felsővérosi Sporttelep portásaként ügyel a rendre.
Eger város sportbarátai nevében kívánunk boldog születésnapot, és további jó egészséget.