A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdai közgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpiapályázat szándéknyilatkozatának benyújtását. A közgyűlés előbb megszavazta az alapszabály módosítását, majd Borkai Zsolt MOB-elnök az esemény elején felidézte a budapesti olimpia ügyében történt előrelépéseket azóta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly decemberben elfogadta az Agenda 2020 reformprogramot. Ezt követően felkérte Fekete Miklóst, a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi partnerének képviselőjét, hogy mutassa be a frissen elkészült megvalósíthatósági tanulmányt. A szakember hangsúlyozta, az Agenda 2020-at megelőzően nem lett volna reális budapesti olimpiában gondolkodni, immár azonban megnyílt a lehetőség a közepes méretű világvárosok, így Budapest előtt is. Dr. Bienerth Gusztáv szintén részt vett a közel 1300 oldalas tanulmány készítésében, melynek kapcsán elárulta: több ún. master plan készült, és a megfontolásra leginkább érdemes változatban Dél-Budapest szerepel központi helyszínként.
A gazdasági szakember hozzátette, az olimpia időpontjával kapcsolatban a július 19. és augusztus 4. közötti időszakra tesznek javaslatot, míg a paralimpia augusztus 21. és szeptember 1. között kerülne megrendezésre.
Finta Sándor, Budapest főépítésze kiemelte: Az olimpiai terv teljes egészében Budapest olimpiától független közép- és hosszútávú fejlesztési terveihez igazodik, azokra épít. Így csökkenti a szükséges befektetés összegét, és biztosítja, hogy az olimpia segítse, gyorsítsa Budapest olimpiától független fejlesztési terveinek megvalósulását.
Aláhúzta, az olimpiai terv figyelembe vette és igazodik az aktuális, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásainak magyarországi felhasználásához, épít annak eredményeire.
Budapest esélyes
A PwC tanulmánya rávilágít: a számítások és elemzések egyértelműen alátámasztják, hogy Magyarország 2024-ben képes az olimpia megrendezésére, hogy Magyarországnak megéri olimpiát rendezni, és hogy Budapest esélyes pályázó a 2024-es olimpia megrendezésére.
Egyúttal arra a megállapításra jut, hogy a gazdasági számítások bizonyítják, az olimpia gazdasági mérlege egyértelműen pozitív, az olimpiával járó előnyök meghaladják a ráfordításokat. Az olimpia gazdasági előnyei, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, az olimpiához szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. Az olimpia gazdasági hatásai befektetések, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, költségvetési, háztartási (lakossági) és vállalati többletbevételek Magyarországon az olimpiát megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években jelentkeznek, rövid és hosszú távon.
A tanulmány szerint az olimpia hét legfontosabb gazdasági előnye, amelyek az olimpiát megelőző években, az olimpia alatt, illetve az azt követő tíz éven belül jelentkeznek:
jelentős munkahelyteremtő hatás, több munkahely, több munkalehetőség Magyarországon 2017 és 2025 között összesen mintegy 100 ezer munkahelyet hoz létre az olimpia, az éves átlag 2020 és 2024 között közel 19 ezer, a legmagasabb éves érték közel 40 ezerre becsülhető,
az állami költségvetés olimpiai bevételei rövid és hosszú távon mintegy 1100 milliárd forintra becsülhetőek,
gyorsabb gazdasági növekedés, nagyobb nemzeti jövedelem az olimpiának köszönhető GDP-növekedés, a többlet értéke elérheti a 3 ezer milliárd forintot is, a legkiemelkedőbb években az olimpia akár 0,3 százalékkal is meglökheti a GDP növekedését,
ebből a 3 ezer milliárd forintból a háztartások (lakosság) többletbevétele ezer milliárd, a vállalkozásoké 900 milliárd forintra tehető, az ezen felüli összeg az állami költségvetés bevétele (ld. fent),
megnövekedett turisztikai bevételek ezek rövid és hosszú távon elérhetik a 130 milliárd forintot,
Magyarország versenyképességének növekedése,
uniós fejlesztési források még hatékonyabb felhasználása, elköltése,
az ország és Budapest ismertségének, jó hírének erősödése.
A tanulmány készítői feltételezték az átlag 3 százalékos gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya fennmaradását és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását."
A közgyűlésen elhangzott, az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány készítésekor az volt a legfontosabb cél, hogy minimalizálják az olimpiával járó befektetéseket és maximalizálják a lehetséges hasznokat, előnyöket, a budapesti olimpia ugyanis így válik hosszú távon nyereségessé. Ehhez egy olyan olimpiai terv kellett, amely épít vidéki helyszínekre is, kiemelten kezeli az utóhasznosítás és fenntarthatóság kérdését, igazodik az ország-város olimpiától független fejlesztési terveihez, kihasználja azokat, és fokozottan számol a 2024-ben olimpiától függetlenül meglévő létesítményekkel, illetve ideiglenes létesítmények használatával.
Az olimpiai tervek készítésekor széleskörű szakmai párbeszédet valósítottak meg a szakemberek várostervezőkkel, a várostervezés és közlekedésfejlesztés kiemelt szakértőivel, sportági szakszövetségekkel, szakmai szervezetekkel. Ehhez járul hozzá a MOB által indított Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere a MOB közgyűlésén mondott beszédében nyomatékosította: nincs kétsége afelől, hogy a fővárosi közgyűlés június 23-án szintén támogatja a 2024-es budapesti olimpiapályázat szándéknyilatkozatának benyújtását.
A városvezető hangsúlyozta, Magyarország és Budapest a múltja, a jelene és a jövője miatt is rászolgálna a rendezésre, de akkor sem kell feladni a harcot, ha első alkalommal nem járunk sikerrel.
Az Olimpiai Védnöki Testület több tagja, valamint más felszólaló szakemberek ugyancsak a budapesti olimpia létjogosultságát hangsúlyozták, kiemelve: Magyarország és Budapest már önmagában a pályázásból profitálna, mely megállapítást más városok példáival támasztották alá.
Budapest városának és a Magyar Olimpiai Bizottságnak szeptember 15-ig kell szándéknyilatkozatban jeleznie a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, hogy megpályázza a 2024-es játékok rendezési jogát. A NOB a végső döntést 2017 szeptemberében hozza meg a házigazda kilétéről.
A közgyűlésen Éves teljesítmény-díjat vehetett át Miklós Edit alpesi síző a MOB Nők a sportban bizottságától.
A gazdasági szakember hozzátette, az olimpia időpontjával kapcsolatban a július 19. és augusztus 4. közötti időszakra tesznek javaslatot, míg a paralimpia augusztus 21. és szeptember 1. között kerülne megrendezésre.
Finta Sándor, Budapest főépítésze kiemelte: Az olimpiai terv teljes egészében Budapest olimpiától független közép- és hosszútávú fejlesztési terveihez igazodik, azokra épít. Így csökkenti a szükséges befektetés összegét, és biztosítja, hogy az olimpia segítse, gyorsítsa Budapest olimpiától független fejlesztési terveinek megvalósulását.
Aláhúzta, az olimpiai terv figyelembe vette és igazodik az aktuális, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásainak magyarországi felhasználásához, épít annak eredményeire.
Budapest esélyes
A PwC tanulmánya rávilágít: a számítások és elemzések egyértelműen alátámasztják, hogy Magyarország 2024-ben képes az olimpia megrendezésére, hogy Magyarországnak megéri olimpiát rendezni, és hogy Budapest esélyes pályázó a 2024-es olimpia megrendezésére.
Egyúttal arra a megállapításra jut, hogy a gazdasági számítások bizonyítják, az olimpia gazdasági mérlege egyértelműen pozitív, az olimpiával járó előnyök meghaladják a ráfordításokat. Az olimpia gazdasági előnyei, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, az olimpiához szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. Az olimpia gazdasági hatásai befektetések, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, költségvetési, háztartási (lakossági) és vállalati többletbevételek Magyarországon az olimpiát megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években jelentkeznek, rövid és hosszú távon.
A tanulmány szerint az olimpia hét legfontosabb gazdasági előnye, amelyek az olimpiát megelőző években, az olimpia alatt, illetve az azt követő tíz éven belül jelentkeznek:
jelentős munkahelyteremtő hatás, több munkahely, több munkalehetőség Magyarországon 2017 és 2025 között összesen mintegy 100 ezer munkahelyet hoz létre az olimpia, az éves átlag 2020 és 2024 között közel 19 ezer, a legmagasabb éves érték közel 40 ezerre becsülhető,
az állami költségvetés olimpiai bevételei rövid és hosszú távon mintegy 1100 milliárd forintra becsülhetőek,
gyorsabb gazdasági növekedés, nagyobb nemzeti jövedelem az olimpiának köszönhető GDP-növekedés, a többlet értéke elérheti a 3 ezer milliárd forintot is, a legkiemelkedőbb években az olimpia akár 0,3 százalékkal is meglökheti a GDP növekedését,
ebből a 3 ezer milliárd forintból a háztartások (lakosság) többletbevétele ezer milliárd, a vállalkozásoké 900 milliárd forintra tehető, az ezen felüli összeg az állami költségvetés bevétele (ld. fent),
megnövekedett turisztikai bevételek ezek rövid és hosszú távon elérhetik a 130 milliárd forintot,
Magyarország versenyképességének növekedése,
uniós fejlesztési források még hatékonyabb felhasználása, elköltése,
az ország és Budapest ismertségének, jó hírének erősödése.
A tanulmány készítői feltételezték az átlag 3 százalékos gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya fennmaradását és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását."
A közgyűlésen elhangzott, az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány készítésekor az volt a legfontosabb cél, hogy minimalizálják az olimpiával járó befektetéseket és maximalizálják a lehetséges hasznokat, előnyöket, a budapesti olimpia ugyanis így válik hosszú távon nyereségessé. Ehhez egy olyan olimpiai terv kellett, amely épít vidéki helyszínekre is, kiemelten kezeli az utóhasznosítás és fenntarthatóság kérdését, igazodik az ország-város olimpiától független fejlesztési terveihez, kihasználja azokat, és fokozottan számol a 2024-ben olimpiától függetlenül meglévő létesítményekkel, illetve ideiglenes létesítmények használatával.
Az olimpiai tervek készítésekor széleskörű szakmai párbeszédet valósítottak meg a szakemberek várostervezőkkel, a várostervezés és közlekedésfejlesztés kiemelt szakértőivel, sportági szakszövetségekkel, szakmai szervezetekkel. Ehhez járul hozzá a MOB által indított Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere a MOB közgyűlésén mondott beszédében nyomatékosította: nincs kétsége afelől, hogy a fővárosi közgyűlés június 23-án szintén támogatja a 2024-es budapesti olimpiapályázat szándéknyilatkozatának benyújtását.
A városvezető hangsúlyozta, Magyarország és Budapest a múltja, a jelene és a jövője miatt is rászolgálna a rendezésre, de akkor sem kell feladni a harcot, ha első alkalommal nem járunk sikerrel.
Az Olimpiai Védnöki Testület több tagja, valamint más felszólaló szakemberek ugyancsak a budapesti olimpia létjogosultságát hangsúlyozták, kiemelve: Magyarország és Budapest már önmagában a pályázásból profitálna, mely megállapítást más városok példáival támasztották alá.
Budapest városának és a Magyar Olimpiai Bizottságnak szeptember 15-ig kell szándéknyilatkozatban jeleznie a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, hogy megpályázza a 2024-es játékok rendezési jogát. A NOB a végső döntést 2017 szeptemberében hozza meg a házigazda kilétéről.
A közgyűlésen Éves teljesítmény-díjat vehetett át Miklós Edit alpesi síző a MOB Nők a sportban bizottságától.