Újabb érmek kerültek az Egri Vízilabda Klub vitrinjébe. A magyar szempontból nagysikerű U18-as világbajnokság megnyerését követően 19 évesekből álló válogatottunk a grúziai korosztályos Európa-bajnokságról térhetett haza ezüstérmesként. A világbajnok együttesnek csak Hornyák Olivér volt az egri ünnepeltje, az EB második helyezett válogatottban három játékosa, és Tóth Kálmán edző révén volt érdekelt a ZF-Eger. A mieink közül Zalánki Gergő, Kovács Zoltán és Horváth Zsombor játszott nemzeti együttesünkben, Tóth Kálmán pedig Horkai segítőjeként dolgozott. Csapatunkat a fináléban – ki más – Szerbia győzte le 7-6 arányban. A szerbek toronymagasan kiemelkednek a mezőnyből, minden ellenfelüket 5-10 góllal intézték el. A magyarok teljesen egyenrangú partnereknek bizonyultak a fináléban. Természetesen a meccs után szomorúak voltak a srácok, de amikor már a dobogón álltak, akkor azért más volt a helyzet. Nagyon komoly eredmény az ezüstérem.
Horkai György szövetségi edző a következőképpen értékelt a sportági szövetség hivatalos honlapjának:
- Azt gondolom, megérdemlik a fiúk a gratulációt. Ugyan kikaptunk a döntőben a szerbektől, de ne feledjük, ez a szerb válogatott messze kiemelkedik a mezőnyből. Minden meccsét 5-10 góllal nyerte, az elődöntőben 10-5-re verték a horvátokat. Mi voltunk az egyetlen csapat, amely egyenrangú ellenfelének számított. Egyáltalán nem voltunk alárendelt szerepben a döntőben, sőt 1-4 után átvettük a vezetést is. Ennek a nyárnak abszolút pozitív a mérlege, azt mondtam a srácoknak is, legyenek büszkék erre az ezüstéremre. Ami a döntőt illeti, a szó szoros értelmében döntő volt, ahol nincs jobb vagy rosszabb csapat. A végén nekünk két olyan helyzetünk volt, amiből gólt érhettünk volna el, de nem sikerült. Az utolsó szerb gól szerintem két méteren belül volt, és elmaradt a javunkra egy büntető is, a centerünk befordult, agyonverték, nem kaptuk meg. Mások szerint is jogos volt, ezzel együtt szerintem nem vezették rosszul a játékvezetők a meccset. Legalábbis nem rajtuk múlt összességében. Azt a kőkemény emberfogást, amit a szerbek játszanak, azt nagyon jól csinálják, és engedik is nekik. Ez pedig nagyon fárasztó, a mi játékosaink elfáradtak. Természetesen a meccs után szomorúak voltak a srácok, de amikor már a dobogón álltak, akkor azért más volt a helyzet. Szép nyarunk volt, szép nyara volt Manónak például, aki egy világbajnoki arany után egy Eb-ezüstöt szerzett. Sok egyforma csapat van, és mi két döntőt játszottunk. Ez erőt kell, hogy adjon a srácoknak, és van még egy üzenete a nyárnak: tovább kell dolgozni, keményen, hogy a siker legközelebb is elérjen bennünket.
Az ezüstcsapat névsora:
György Dávid (Honvéd)
Kardos Gergely (KSI)
Horváth Zsombor (Eger)
Pohl Zoltán (FTC)
Kovács Zoltán (Eger)
Szedmák Dávid (KSI)
Zalánki Gergő (Eger)
Kolozsi Marcell (FTC)
Kovács Gergő (KSI)
Sedlmayer Tamás (Vasas)
Kalanovics Balázs (KSI)
Keresztúri Márton (UVSE)
Manhercz Krisztián (Szeged)
Edzők: Horkai György, Tóth Kálmán
RG
Horkai György szövetségi edző a következőképpen értékelt a sportági szövetség hivatalos honlapjának:
- Azt gondolom, megérdemlik a fiúk a gratulációt. Ugyan kikaptunk a döntőben a szerbektől, de ne feledjük, ez a szerb válogatott messze kiemelkedik a mezőnyből. Minden meccsét 5-10 góllal nyerte, az elődöntőben 10-5-re verték a horvátokat. Mi voltunk az egyetlen csapat, amely egyenrangú ellenfelének számított. Egyáltalán nem voltunk alárendelt szerepben a döntőben, sőt 1-4 után átvettük a vezetést is. Ennek a nyárnak abszolút pozitív a mérlege, azt mondtam a srácoknak is, legyenek büszkék erre az ezüstéremre. Ami a döntőt illeti, a szó szoros értelmében döntő volt, ahol nincs jobb vagy rosszabb csapat. A végén nekünk két olyan helyzetünk volt, amiből gólt érhettünk volna el, de nem sikerült. Az utolsó szerb gól szerintem két méteren belül volt, és elmaradt a javunkra egy büntető is, a centerünk befordult, agyonverték, nem kaptuk meg. Mások szerint is jogos volt, ezzel együtt szerintem nem vezették rosszul a játékvezetők a meccset. Legalábbis nem rajtuk múlt összességében. Azt a kőkemény emberfogást, amit a szerbek játszanak, azt nagyon jól csinálják, és engedik is nekik. Ez pedig nagyon fárasztó, a mi játékosaink elfáradtak. Természetesen a meccs után szomorúak voltak a srácok, de amikor már a dobogón álltak, akkor azért más volt a helyzet. Szép nyarunk volt, szép nyara volt Manónak például, aki egy világbajnoki arany után egy Eb-ezüstöt szerzett. Sok egyforma csapat van, és mi két döntőt játszottunk. Ez erőt kell, hogy adjon a srácoknak, és van még egy üzenete a nyárnak: tovább kell dolgozni, keményen, hogy a siker legközelebb is elérjen bennünket.
Az ezüstcsapat névsora:
György Dávid (Honvéd)
Kardos Gergely (KSI)
Horváth Zsombor (Eger)
Pohl Zoltán (FTC)
Kovács Zoltán (Eger)
Szedmák Dávid (KSI)
Zalánki Gergő (Eger)
Kolozsi Marcell (FTC)
Kovács Gergő (KSI)
Sedlmayer Tamás (Vasas)
Kalanovics Balázs (KSI)
Keresztúri Márton (UVSE)
Manhercz Krisztián (Szeged)
Edzők: Horkai György, Tóth Kálmán
RG