Nincs mit ragozni: egyszerűen jobb volt az EKF-EGER-HÉSZ-nél a bronzérem sorsát illetően mindent eldöntő, Egerben rendezett második mérkőzésen a Bonyhád együttese. A 93-80 arányú vendég siker úgy alakult, ki hogy a 46-46-os félidő után a harmadik etapra a Bonyhád begyújtotta a rakétákat, az egrieknek pedig sikerült teljesen szétesni. Ezt a negyedet 23-12-re nyerte a Beton. Bár a záró tízpercet már jobban kezdtük, nem jött az áttörés, így a szoros első félidő után a negyedik hely maradt nekünk. Érdekes kérdés, miért is játszott rosszabbul csapatunk egy nagyon fontos meccsen, mint ahogyan azt Bonyhádban, teljes ellenszélben tette. Ilyen a sport. Az egriek egyébként szépen helytálltak az elmúlt 9 hónapban, így érték el az NB I/B-ben eddigi legjobb helyezésüket. Más kérdés, hogy veszteni sosem jó, különösen, ha hazai pályán bukunk el egy érmet.
Az első félidőben is érezni lehetett, hogy ez nem az első találkozó letükrözése. A Bonyhádnak jól ment, bejött, amitől Váczi Péter tréner tartott: sokat javultak az egri visszavágóra. A lepattanóharc majdnem teljesen egálra jött ki, büntetőzésben megint csak nagyot javultunk a múlt péntekhez képest. A játékvezetés is korrekt volt, ha voltak is hibák, azok egyformán sújtották a két felet. A végére 3-3 kosaras pontozódott ki, a faultok aránya 26-25 ide. Volt egy-két negatív teljesítmény, Erdei Ádámnak, akitől sokat várt ezen a derbin a szakmai vezetés, nem jött össze semmi: 10-es számú játékosunk 12/2-t produkált mezőnyből. Összességében nem mondhatunk mást csak ezt: jobb, harapósabb volt a Bonyhád, ergo övé lett az érem.
46-46-os félidei eredmény után a harmadik negyed elhozta az egri rémálmot, széteső támadójáték jellemezte a mieinket, kapkodás, bizonytalanság lett úrrá az Eszterházy kosarasain. S ha egy-egy kidolgozott dobóhelyzet jutott is, akkor sem sikerült semmi. Ennek következtében a vendégek 10 pontos vezetés fölé ugrottak: 58-69-es eredménnyel zárult a harmadik felvonás.
A záró negyed máris jobban indult: Máté triplája, majd sikeres közeliek következtek és szépen lassan, de zárkózott az EKF-EGER-HÉSZ. Tíz perc van hátra, nincs mese: egyértelműen előre kell lépni a játék offenzív elemeiben, és eredményessé kell alakítani a védelmet: szoros emberfogást kért az övéit fanatizáló Váczi Péter edző. Időkérés után viszont megint kaptunk egy lélekölő triplát az arcunkba.
Már szűk öt perccel a vége előtt elkezdődött a taktikázás: lassította a játékot a Bonyhád, elindult a büntetőzés. Sajnos úgy tűnt, mintha ebben a hátrányban megdőlne csapatunk ellenállása, hasztalan volt a fiatalítás, a keret változtatása, a feltüzelő edzői útmutatás, nem jött jobb teljesítmény főiskolásainktól.
A Bonyhád stabilan őrizte előnyét, az első derbihez képest sokkal simább meccsen, megérdemelten szerezte meg a bronzérmet Egerben.
Hogy kerek legyen a történet, ki kell emelni, hogy csapatunk előrelépett a tavalyi eredményhez képest, hiszen a másodvonal legjobb négy csapata között zárta a szezont.
Férfi kosárlabda NB I/B, bronzcsata 2. mérkőzés
Eger, Leányka út, 250 néző
EKF-EGER-HÉSZ B-Beton Bonyhád 80-93 (18-21, 28-25, 12-23, 22-24)
Egri pontszerzők: Máté 18/12, Farkasinszki 15, Kováts 12, Klepej 9/3, Zsemlye 8, Szarvas 7/6, Erdei 5, Dongó 4, Jakab 2, Szerdahelyi, Gábriel.
A legjobb bonyhádiak: Lukács 22/15, Panta 16, Kovács 15/6, Jilling 13/9, Tömösváry 12.
Az eredmény alakulása:
8-12, 18-21, 30-29, 46-46, 53-52, 58-69, 66-79, 80-93.
Értékelések:
Váczi Péter edző:
Elfogytunk kissé az év végére, a mai hibáink mellett kiemelhető, hogy Krasznai Tibor nélkül azért egyértelműen gyengébben vagyunk, s hogy Máté Balázs lába sem mindig volt a legjobb a visszatérése után. Teljesen megérdemelten nyert a Bonyhád csapata. Számomra az a furcsa, hogy az elődöntő és a bronzéremért folytatott párharc idegbeli meccsén is jobban teljesítettünk, mint a hazai visszavágókon. Nem tudom, miért nem sikerült hazai környezetben érvényre juttatnunk a tudásunkat. Ez a negyedik hely a legjobb eredményünk eddig, de természetesen nem negyedikek szerettünk volna lenni.
A folytatásról annyit tudok, hogy állítólag jövőre 20 csapat lesz az NB I/B-ben.
Orosz Béla technikai vezető:
Persze, most keserű a szájízünk, hiszen jól esett volna, ha érmet akasztanak a nyakunkba egy ilyen küzdelmes szezon után, de azt hozzá kell tennem, hogy a fiúk négy színtéren is helytálltak. A Hepp Kupában a harmadik helyet szereztük meg, a főiskolás szpartakiádon elsők lettünk, míg az egyetemi-főiskolai bajnokság (MEFOB) egy plusz bajnokságot jelentett, párhuzamosan az NB I/B-vel. Ebben az utóbbi megmérettetésben sérült meg egy kulcsemberünk, Krasznai Tibor, akire a rájátszásban gyakorlatilag már nem számíthattunk. Ha függetlenítem magam a mai csalódást keltő eredménytől, úgy ismét alá kell, hogy húzzam: a célunkat már a legjobb négy közé kerüléssel elértük, ám nyilván evés közben jön meg az étvágy, szerettünk volna egy szép érmet, ami most nem jött össze. Jövőre talán sikerülhet.
ZentaiL
Képek: Zagyi Tibor
Az első félidőben is érezni lehetett, hogy ez nem az első találkozó letükrözése. A Bonyhádnak jól ment, bejött, amitől Váczi Péter tréner tartott: sokat javultak az egri visszavágóra. A lepattanóharc majdnem teljesen egálra jött ki, büntetőzésben megint csak nagyot javultunk a múlt péntekhez képest. A játékvezetés is korrekt volt, ha voltak is hibák, azok egyformán sújtották a két felet. A végére 3-3 kosaras pontozódott ki, a faultok aránya 26-25 ide. Volt egy-két negatív teljesítmény, Erdei Ádámnak, akitől sokat várt ezen a derbin a szakmai vezetés, nem jött össze semmi: 10-es számú játékosunk 12/2-t produkált mezőnyből. Összességében nem mondhatunk mást csak ezt: jobb, harapósabb volt a Bonyhád, ergo övé lett az érem.
46-46-os félidei eredmény után a harmadik negyed elhozta az egri rémálmot, széteső támadójáték jellemezte a mieinket, kapkodás, bizonytalanság lett úrrá az Eszterházy kosarasain. S ha egy-egy kidolgozott dobóhelyzet jutott is, akkor sem sikerült semmi. Ennek következtében a vendégek 10 pontos vezetés fölé ugrottak: 58-69-es eredménnyel zárult a harmadik felvonás.
A záró negyed máris jobban indult: Máté triplája, majd sikeres közeliek következtek és szépen lassan, de zárkózott az EKF-EGER-HÉSZ. Tíz perc van hátra, nincs mese: egyértelműen előre kell lépni a játék offenzív elemeiben, és eredményessé kell alakítani a védelmet: szoros emberfogást kért az övéit fanatizáló Váczi Péter edző. Időkérés után viszont megint kaptunk egy lélekölő triplát az arcunkba.
Már szűk öt perccel a vége előtt elkezdődött a taktikázás: lassította a játékot a Bonyhád, elindult a büntetőzés. Sajnos úgy tűnt, mintha ebben a hátrányban megdőlne csapatunk ellenállása, hasztalan volt a fiatalítás, a keret változtatása, a feltüzelő edzői útmutatás, nem jött jobb teljesítmény főiskolásainktól.
A Bonyhád stabilan őrizte előnyét, az első derbihez képest sokkal simább meccsen, megérdemelten szerezte meg a bronzérmet Egerben.
Hogy kerek legyen a történet, ki kell emelni, hogy csapatunk előrelépett a tavalyi eredményhez képest, hiszen a másodvonal legjobb négy csapata között zárta a szezont.
Férfi kosárlabda NB I/B, bronzcsata 2. mérkőzés
Eger, Leányka út, 250 néző
EKF-EGER-HÉSZ B-Beton Bonyhád 80-93 (18-21, 28-25, 12-23, 22-24)
Egri pontszerzők: Máté 18/12, Farkasinszki 15, Kováts 12, Klepej 9/3, Zsemlye 8, Szarvas 7/6, Erdei 5, Dongó 4, Jakab 2, Szerdahelyi, Gábriel.
A legjobb bonyhádiak: Lukács 22/15, Panta 16, Kovács 15/6, Jilling 13/9, Tömösváry 12.
Az eredmény alakulása:
8-12, 18-21, 30-29, 46-46, 53-52, 58-69, 66-79, 80-93.
Értékelések:
Váczi Péter edző:
Elfogytunk kissé az év végére, a mai hibáink mellett kiemelhető, hogy Krasznai Tibor nélkül azért egyértelműen gyengébben vagyunk, s hogy Máté Balázs lába sem mindig volt a legjobb a visszatérése után. Teljesen megérdemelten nyert a Bonyhád csapata. Számomra az a furcsa, hogy az elődöntő és a bronzéremért folytatott párharc idegbeli meccsén is jobban teljesítettünk, mint a hazai visszavágókon. Nem tudom, miért nem sikerült hazai környezetben érvényre juttatnunk a tudásunkat. Ez a negyedik hely a legjobb eredményünk eddig, de természetesen nem negyedikek szerettünk volna lenni.
A folytatásról annyit tudok, hogy állítólag jövőre 20 csapat lesz az NB I/B-ben.
Orosz Béla technikai vezető:
Persze, most keserű a szájízünk, hiszen jól esett volna, ha érmet akasztanak a nyakunkba egy ilyen küzdelmes szezon után, de azt hozzá kell tennem, hogy a fiúk négy színtéren is helytálltak. A Hepp Kupában a harmadik helyet szereztük meg, a főiskolás szpartakiádon elsők lettünk, míg az egyetemi-főiskolai bajnokság (MEFOB) egy plusz bajnokságot jelentett, párhuzamosan az NB I/B-vel. Ebben az utóbbi megmérettetésben sérült meg egy kulcsemberünk, Krasznai Tibor, akire a rájátszásban gyakorlatilag már nem számíthattunk. Ha függetlenítem magam a mai csalódást keltő eredménytől, úgy ismét alá kell, hogy húzzam: a célunkat már a legjobb négy közé kerüléssel elértük, ám nyilván evés közben jön meg az étvágy, szerettünk volna egy szép érmet, ami most nem jött össze. Jövőre talán sikerülhet.
ZentaiL
Képek: Zagyi Tibor