Alapvető változás áll
be január 1-jétől a hazai sportéletben: az eddigi öt helyett
egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) veszi át az irányító
szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. A sporttörvény erről is
rendelkező módosítását december 5-én fogadta el a parlament, szigorítva egyúttal a
doppingszabályokat, aminek nyomán a doppingvétség miatti szankció akár örökös
eltiltás lehet. Megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a
Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége.
Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által
irányított területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig
az olimpiai bizottság alelnökei lesznek.
A MOB kompetenciája lesz az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataikra
tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A jövőben a működési
alaptámogatást egy – a MOB javaslatára miniszteri rendeletben meghatározott –
pontérték táblázat alapján állapítják meg. Ezen felül támogatás csak
programfinanszírozással, pályázati alapon járhat.
Állami pénzt csak olyan sportszervezetek kaphatnak, amelyek rendelkeznek fejlesztési
stratégiával és teljesítik doppingellenes feladataikat. A támogatás felhasználásáról
rendszeresen be kell számolniuk, annak nyomon követése és ellenőrzése pedig a
sportállamtitkárság feladata.
Újdonság, hogy kiemelt sportegyesületekkel a négyéves olimpiai ciklusra szóló
támogatási megállapodás köthető, e státus feltételeit rendeletben szabályozzák.
Bekerült a törvénybe az is, hogy a sportügyekért felelős minisztérium a kezelésében
lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogát térítésmentesen átruházhatja az
olimpiai bizottságra.
Változás továbbá, hogy a sportegyesületek mellett ezután a sportszövetségekkel
szemben is lefolytatható csőd-, illetve felszámolási eljárás.
A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a
fogadási csalás elleni küzdelmet. Rögzíti emellett a doppingvétség tilalmát és azt
is, hogy a versenyzők kötelesek alávetni magukat doppingvizsgálatnak.
A pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartást és
az emiatt hozott jogerős büntetést az eljárás befejezését követő három munkanapon
belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza. Az indoklás szerint azért, mert
mindenkinek joga van tudni, mely versenyző készül fel tiltott módon, mivel a legtöbb
sportszövetség állami támogatást kap.
Kormányrendelet helyett ugyancsak a sporttörvény rendezi a jövő évtől, hogy a
doppingfelelősség alól akkor mentesülhet a sportoló, ha bizonyítja, hogy a vétség
elkövetésében még gondatlanság sem terheli, és igazolja, hogyan került tiltott szer a
szervezetébe.
A sportfegyelmi, illetve doppingeljárás miatt kiszabható büntetéseket szigorítják: az
eddig legfeljebb ötéves időtartamú eltiltás akár végleges is lehet, és nemcsak a
sportszövetség versenyeire, hanem az edzéseken való részvételre is kiterjedhet. A
vétkező sportszakembereket ugyancsak akár örökös eltiltással is szankcionálhatják. A
maximális pénzbüntetés mindkét esetben az eddigi hat havi helyett egyéves
átlagjövedelem lehet.
A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal
sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben
maximálja. Ugyanakkor a jövőben az amatőr sportolók nem kaphatnak szponzori szerződés
alapján pénzügyi támogatást. Azok a kontraktusok pedig semmisek, amelyekkel a
szervezet a hivatásos sportolóinak a munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben
foglaltakon túl anyagi előnyöket biztosít.
A változtatás szűkíti azokat az eseteket, amelyekben az olimpiai járadék
érdemtelenség miatt megvonható, így erre kizárólag akkor nyílik mód, ha az olimpiai
érmes sportoló szándékos bűncselekményt követett el, és csak addig, amíg a büntetett
előélethez fűződő joghátrányok alól nem mentesül.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti ünnepekre ezentúl kizárólag
válogatott, illetve a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában szereplő
sportrendezvények szervezhetők.
A módosítás egyébként változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény előszaván is,
kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint, hogy „minden embernek alapvető
joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy
versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a
fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.
(Forrás:MTI )
Agria Press
be január 1-jétől a hazai sportéletben: az eddigi öt helyett
egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) veszi át az irányító
szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. A sporttörvény erről is
rendelkező módosítását december 5-én fogadta el a parlament, szigorítva egyúttal a
doppingszabályokat, aminek nyomán a doppingvétség miatti szankció akár örökös
eltiltás lehet. Megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a
Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége.
Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által
irányított területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig
az olimpiai bizottság alelnökei lesznek.
A MOB kompetenciája lesz az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataikra
tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A jövőben a működési
alaptámogatást egy – a MOB javaslatára miniszteri rendeletben meghatározott –
pontérték táblázat alapján állapítják meg. Ezen felül támogatás csak
programfinanszírozással, pályázati alapon járhat.
Állami pénzt csak olyan sportszervezetek kaphatnak, amelyek rendelkeznek fejlesztési
stratégiával és teljesítik doppingellenes feladataikat. A támogatás felhasználásáról
rendszeresen be kell számolniuk, annak nyomon követése és ellenőrzése pedig a
sportállamtitkárság feladata.
Újdonság, hogy kiemelt sportegyesületekkel a négyéves olimpiai ciklusra szóló
támogatási megállapodás köthető, e státus feltételeit rendeletben szabályozzák.
Bekerült a törvénybe az is, hogy a sportügyekért felelős minisztérium a kezelésében
lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogát térítésmentesen átruházhatja az
olimpiai bizottságra.
Változás továbbá, hogy a sportegyesületek mellett ezután a sportszövetségekkel
szemben is lefolytatható csőd-, illetve felszámolási eljárás.
A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a
fogadási csalás elleni küzdelmet. Rögzíti emellett a doppingvétség tilalmát és azt
is, hogy a versenyzők kötelesek alávetni magukat doppingvizsgálatnak.
A pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartást és
az emiatt hozott jogerős büntetést az eljárás befejezését követő három munkanapon
belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza. Az indoklás szerint azért, mert
mindenkinek joga van tudni, mely versenyző készül fel tiltott módon, mivel a legtöbb
sportszövetség állami támogatást kap.
Kormányrendelet helyett ugyancsak a sporttörvény rendezi a jövő évtől, hogy a
doppingfelelősség alól akkor mentesülhet a sportoló, ha bizonyítja, hogy a vétség
elkövetésében még gondatlanság sem terheli, és igazolja, hogyan került tiltott szer a
szervezetébe.
A sportfegyelmi, illetve doppingeljárás miatt kiszabható büntetéseket szigorítják: az
eddig legfeljebb ötéves időtartamú eltiltás akár végleges is lehet, és nemcsak a
sportszövetség versenyeire, hanem az edzéseken való részvételre is kiterjedhet. A
vétkező sportszakembereket ugyancsak akár örökös eltiltással is szankcionálhatják. A
maximális pénzbüntetés mindkét esetben az eddigi hat havi helyett egyéves
átlagjövedelem lehet.
A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal
sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben
maximálja. Ugyanakkor a jövőben az amatőr sportolók nem kaphatnak szponzori szerződés
alapján pénzügyi támogatást. Azok a kontraktusok pedig semmisek, amelyekkel a
szervezet a hivatásos sportolóinak a munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben
foglaltakon túl anyagi előnyöket biztosít.
A változtatás szűkíti azokat az eseteket, amelyekben az olimpiai járadék
érdemtelenség miatt megvonható, így erre kizárólag akkor nyílik mód, ha az olimpiai
érmes sportoló szándékos bűncselekményt követett el, és csak addig, amíg a büntetett
előélethez fűződő joghátrányok alól nem mentesül.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti ünnepekre ezentúl kizárólag
válogatott, illetve a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában szereplő
sportrendezvények szervezhetők.
A módosítás egyébként változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény előszaván is,
kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint, hogy „minden embernek alapvető
joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy
versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a
fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.
(Forrás:MTI )
Agria Press